A házi kedvencként tartott kutyák, macskák, de akár a hüllők vagy madarak is az évek során szinte családtaggá nőnek gondozóik szemében, ami miatt az állat elpusztulása komoly lelki fájdalommal járhat. A gyászfeldolgozással foglalkozók túlnyomó többsége elsősorban a családtagok, barátok, vagyis az emberi társak elvesztése miatt érzett fájdalomra koncentrál, pedig egy kisállat elpusztulása is hasonló lelki megterhelést jelenthet gazdája számára. A Medical Xpress oldalán is közzétett tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az állatok elvesztése miatti gyászt sokkal komolyabban kellene venni, mint amilyen súllyal a társadalom jelenleg kezeli azt.
A testi és lelki egészségre is súlyos hatással van
Egy korábban végzett tanulmányban 55 éves, illetve annál idősebb, egyedül élő nőket kérdeztek arról, milyen nehéz volt megélniük egy házi kedvencük elvesztését. A válaszaik szerint az állat elpusztulása megrendítette őket, az érzéseiket azonban nem szívesen osztották meg bárkivel is, mert féltek attól, hogy kinevetik, vagy túlontúl érzelgősnek tartják majd őket - mondta Dr. Cary Brown, a Faculty of Rehabilitation Medicine professzora, aki egy friss kutatásban is vizsgálta a kisállatok elvesztésének lelki hatásait.
Ez az elfojtott gyász a szakértő szerint komoly lelki terhet jelent azoknak az idős embereknek, akiknek a mentális egészségére a magány és a különböző betegségekkel való küzdelem is megterhelően hat. A professzor szerint a vizsgált idős emberek szívesen beszéltek volna arról, mennyire szomorúak az elpusztult állat miatt, és az ilyen beszélgetésnek a gyász egészséges feldolgozásában is komoly szerepe van. Az olyan válaszok viszont, mint például "Ez csak egy állat volt", illetve "Miért vagy szomorú egy macska miatt?" azt a gondolatot ültetik el bennük, hogy irreálisak, sőt akár nevetségesek az érzéseik. Pedig sok idős ember számára ez az idős kutya vagy macska volt az egyetlen társ a mindennapjaikban. - hangsúlyozta a professzor.
A háziállatok ráadásul nemcsak a mentális, de a fizikai egészség megőrzésében is segíthetik az időseket. Kutyasétáltatás közben ugyanis a gazdák átmozgathatják magukat, ezeken az utakon ráadásul többet érintkeznek más emberekkel is. Az állat elvesztését követően viszont már jóval kevesebbet sétálnak majd, a mozgáshiány pedig számos komoly betegség kialakulását előidézheti.
Hónapokkal az állat elvesztése után is letaglózó volt a gyász
A friss kutatás csak megerősítette Dr. Brown korábbi gyanúját arról, hogy az idős emberek számára jóval fájóbb sebeket ejthet a háziállat elvesztése, mint amiről a társadalomnak tudomása van. A legtöbb válaszadó 13 vagy több évig élt házi kedvencével, és bár úgy gondolta, hogy helyesen tette, amikor elaltatta szenvedő társát, gyásza még mindig mély volt. A legtöbben 10-ből 10-re értékelték az állat halála miatt érzett lelki fájdalmat hónapokkal a történtek után is. Ráadásul minden résztvevő úgy érezte, hogy a környezetük nem érti meg a bánatukat, és némileg vonakodtak vagy zavarban voltak, amikor az érzéseikről kellett beszélni - jegyezte meg Brown.
A családtagok elvesztésének feldolgozásához számos szakember segítségét igénybe lehet venni, és a professzor szerint az állatok halála után érzett gyászhoz is hasonló hozzáállást kellene tanúsítania a szociális ellátórendszernek. A társadalomnak pedig empatikusabban kellene a gyászolókhoz viszonyulni, akkor is, ha egy házi kedvenc halála miatt bánatosak. Könnyen lehet ugyanis, hogy az elvesztett kutya vagy macska volt az utolsó barátjuk - emelte ki a szakember.