A diplomáciai stratégia részeként Malajzia orángutánokat adna ajándékba kereskedelmi partnereinek, különösen a nagy importőröknek, mint például az EU, India és Kína. Johari Abdul Ghani maláj ültetvény- és áruminiszter a kínai pandadiplomáciához hasonlította a tervet, melyet Kína indított el az 1950-es években az Egyesült Államok és más országok felé való politikai közeledés jegyében pandákat kölcsönözve.
Az "orángutándiplomácia" terve azután született meg, hogy az Európai Unió tavaly korlátozásokat vezetett be az erdőirtással összefüggésbe hozható nyersanyagok behozatalára, ami árthat a pálmaolajnak, amelyet a rúzsoktól a pizzákig mindenben felhasználnak. Az uniós jogszabály biztosítja a vásárlókat arról, hogy az adott áru megvásárlásával nem járulnak hozzá erdők, a többi között pótolhatatlan trópusi esőerdők elpusztításához. Malajzia, amely Indonézia után a világ második legnagyobb pálmaolajtermelője, azt állítja hogy az uniós jogszabály diszkriminatív, és csak az EU olajosmag-piacának védelme a célja. "Ez bizonyítani fogja a nemzetközi közösségnek, hogy Malajzia elkötelezett a biológiai sokszínűség megőrzése mellett" - mondta Johari.
Ez is érdekelhet
"Meg kell mutatnunk a világ országainak, hogy Malajzia fenntartható olajpálma-termelő, és elkötelezett az erdők védelme és a környezeti fenntarthatóság mellett" - tette hozzá. Az orángutánokat kereskedelmi ajándékként felhasználó diplomáciai terv további részleteit még nem közölték. A Természetvédelmi Világszövetség (WWF) adatai szerint a kihalás fenyegette főemlősfajból mintegy százezer él a borneói vadonban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
