Az emberi üvegházgáz-kibocsátás mintegy negyede az állattenyésztéshez köthető – mutat rá a The Conversation oldalán Andrew Knight, a Winchesteri Egyetem állatorvosi professzora. Kifejti, hatalmas földterületeken termel az emberiség takarmánynövényeket és legelteti a világ mintegy 92 milliárd szarvasmarháját, sertését, baromfiját és egyéb állatát, amelyet minden évben levág élelmezési célokra. Az állattenyésztés ilyen módon az erdőirtás vezető oka, egyszersmind tetemes mennyiségű vizet is igényel. Mindez rámutat, milyen égető szükség van arra, hogy táplálkozási szokásainkat globálisan átalakítva átálljunk a növényi eredetű élelmiszerek fogyasztására. De vajon érvényes lehet ez a hobbiállatként tartott kutyákra és macskákra is?
Az állateledelek előállításának bolygónkra kifejtett hatásai – kellő mennyiségű adat hiányában – egyelőre nem tisztázottak. Ugyanakkor egy 2020-ban közzétett amerikai jelentés több mint félezer olyan összetevőről adott ki részletes információkat, amelyek az állateledel-előállításhoz használnak az Egyesült Államokban – abban az országban, ahol a világon a legtöbb házi kedvenc él. Knight a jelentés alapján kiszámolta a húsalapú állateledelek környezeti hatását, választ keresve arra a kérdésre, hogy mi történne, ha minden kutyát és macskát növényi alapú alternatívákkal etetnének a gazdik a Földön. „Az eredmények szembemennek azzal a feltevéssel, hogy kizárólag az embereknek kellene változtatniuk az étrendjükön a környezet védelme érdekében” – fogalmaz cikkében a szakember.
A klíma hálás lenne a növényevő kedvencekért
Tegyük fel tehát, hogy a világon minden kutya húsmentes táplálékot kapna ezentúl. Knight számításai szerint ezzel évente 0,57 gigatonna szén-dioxid kibocsátását lehetne megelőzni. Csak az összehasonlítás kedvéért: az Egyesült Királyság a 2023-as évben összesen 0,38 gigatonna szén-dioxidot bocsátott ki. Nem mellesleg így egy körülbelül Mexikóval azonos nagyságú földterület is felszabadulna, ahova potenciális erdőket lehetne ültetni, tovább erősítve a biodiverzitást és a környezet szénmegkötő képességét.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy jelenleg az állattenyésztésben felhasznált takarmánynövények, pontosabban azok kalóriaértéke jelentős részben elveszik, mialatt hússá, tejjé és tojássá alakulnak át. Magyarán a folyamat nem túl hatékony. Hasonló mennyiségű növényi alapú kalóriával emberek millióit lehetne jóllakatni. Ugyanezen az elven a házi kedvencek vegán étrenden tartása annyi kalóriát szabadíthatna fel, amely elegendő lenne 450 millió ember élelmiszer-ellátásához. Ez több, mint az Európai Unió teljes népessége. Egyszersmind legalább hatmilliárd húsáért tartott szárazföldi állat lemészárlását lehetne így megelőzni minden évben.
A háziállatként tartott macskák évente egymilliárd szárazföldi haszonállatot esznek meg, nem is beszélve a halakról. Ha ehelyett növényi alapú étrenden tartanák őket, úgy 0,09 gigatonna szén-dioxid kibocsátását lehetne megspórolni, ami nagyjából Új-Zéland éves kibocsátásával egyenértékű. Ezenkívül így felszabadulna egy Németországgal azonos méretű terület is. Végeredményben további 70 millió ember élelmiszer-ellátását biztosíthatná az átállás.
Knight arra is rámutat, hogy az állateledelek állati eredetű összetevőinek 75 százaléka az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer-termelés melléktermékeiből kerül ki. Azaz például a leölt haszonállatok füleinek, pofájának és belső szerveinek felhasználásával, amelyeket jellemzően az ember számára fogyaszthatatlannak ítélnek meg. A melléktermékek egy része olcsón kerül az állateledel-gyártókhoz, miközben az uralkodó szemlélet szerint az állateledel-előállítás környezeti hatásait is mérsékli azáltal, hogy így kevesebb haszonállatot kell ilyen célra tenyészteni és leölni.
A brit professzor saját kutatásai azonban mást mutatnak. További húsipari adatok elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a melléktermékek kisebb arányban tartalmaznak nyesedékeket, mint húst. Így aztán ugyanahhoz a mennyiségű állateledelhez nagyobb mennyiségű állatot kell leölni, magyarán az állateledel-ipar nemhogy nem csökkenti, de még fokozza is a levágott haszonállatok számát. Ehhez persze több állatot is kell tenyészteni, ami több földterületet, vizet és hulladékot jelent, beleértve azt is, hogy több üvegházhatású gáz jut a légkörbe, fokozva az üvegházhatást és a globális felmelegedést.
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Elélhet egy kutya vagy macska növényi táplálékon?
Ha biológiai oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy a kutyák mindenevők, míg a macskák húsevők. Ez annyit tesz, hogy a természetben kisebb testű emlősökre, madarakra és rovarokra vadásznának, hogy hozzájussanak a túlélésükhöz szükséges tápanyagokhoz.
A háziasított kedvenceknél viszont egészen más a helyzet, hiszen ipari úton előállított táplálékkal etetik őket. Ezek a táplálékok pedig mintegy felerészben jelenleg is növényi eredetű összetevőkből állnak, például gabonafélékből, szójából, gyümölcsökből és zöldségekből. Ezeket az összetevőket keverik a gyártók olyan állatfajok testrészeivel, amelyeket akár soha nem tudnának elejteni a macskák és kutyák a természetben (gondoljunk csak a halhúsra a macskaeledelekben), továbbá ízesítőszerekkel, színezékekkel és tartósítókkal. A végeredmény pedig egy olyan termék, amelyet a kedvencek mindennap azonos, kiszámítható időpontban kapnak meg a gazdájuktól. Mindez tehát köszönőviszonyban sincs azzal, mint amilyen étrendet az őseik követtek a vadonban.
„Amire a kutyáknak, macskáknak és valójában minden fajnak szüksége van, az nem más, mint egy sor tápanyag, beleértve bizonyos aminosavakat, vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint makrotápanyagokat, így fehérjéket és szénhidrátokat. Nincs kifejezetten a hús iránti biológiai szükséglet. Feltéve, hogy a gyártók az összes szükséges tápanyagot a megfelelő arányban adják hozzá, a kereskedelmi forgalomban kapható vegán eledelek általában véve megfelelőnek mondhatók táplálkozási szempontból” – írja Knight. Hozzáteszi, 2024 végéig összesen 11 kutyákkal, 3 macskákkal és egy mindkét fajjal foglalkozó tanulmány írta le, hogy négylábú kedvenceink vegán és vegetáriánus étrenden tartva is jól érzik magukat. Sőt, az érintett kutyáknál és macskáknál ritkábban fordul elő elhízás és állati eredetű allergének által kiváltott panaszok, így bőr- és fülviszketés, emésztési problémák.
Persze felmerülhet a gazdikban a kérdés, hogy az eredendően húshoz szokott kedvencük vajon a vegán eledelt is ugyanannyira fogja-e élvezni. Nos, a válasz röviden az, hogy: igen. Knight egy kutatótársával 2021-ben jelentetett meg egy tanulmányt, méghozzá az eddigi legnagyobb szabásút a témában. Összesen több mint 2300 kutyánál és 1100 macskánál vizsgálták kísérleteik során, hogy különböző táplálékok elfogyasztása közben és után hogyan viselkednek. Reakcióikból pedig azt lehetett kiolvasni, hogy a vegán eledelek is legalább akkora élvezetet nyújtottak számukra, mint a hús felhasználásával készültek.
Legjobban: