"Az elmúlt években sok mindent láttunk már, sajnos a sok rossz tapasztalat miatt sokszor már meg sem lepődünk, ha olyan bejelentést kapunk, hogy egy dobozban valaki kitesz tengerimalacot a buszmegállóba, kutyafuttatóba vagy más nyilvános helyre. Már azon sem akadunk fent, ha iskolaudvarra, óvodába, lakóház udvarába dob be valaki malackákat. De a tegnapi eset még minket is megdöbbentett" - írta február elején megjelent Facebook-posztjában az egyesület. Az állatvédőket ebben az esetben egy végrehajtó cég kereste fel, miután egy kilakoltatási eljárás során tíz tengerimalacot találtak furcsa körülmények között tartva egy fővárosi bérlakásban. "Amikor kimentünk, azzal kellett szembesülnünk, hogy a tíz malac közül öt hím egy nagyon kicsi, borzasztó állapotban lévő ketrecben zsúfolódott össze, a másik öt malackát pedig egy felfordított, kiszuperált hűtőszekrényben tartotta a kilakoltatott nő. A malacok lényegében a saját ürülékükben és vizeletükben éltek. Az érintett persze úgy gondolta, hogy ő jó gazdi, és bár most el kell költöznie, de majd később visszakaphatja tőlünk az állatait. Sajnos néha egyáltalán nem látják át az emberek, hogy mi a különbség jó és rossz tartás között" - foglalta össze a történteket Szalai Bálint, az MTVKE elnöke.
Hozzátette, a helyszínen tapasztalt körülményekből egyértelműen kiderült, hogy korábbi gazdijuk nem tudja megfelelően gondját viselni a tíz malacnak, akik így - miután a gazdájuk hivatalos nyilatkozatban lemondott róluk - az egyesülethez kerültek. Nekik is, mint minden mentett malacnak, egy mára már jól berögzült és olajozottan működő metódus szerint keresnek új családot a tengerimalac-védők. A bekerülő állatokat két hétre elkülönítik, ez idő alatt ugyanis fény derülhet arra, ha esetleg valamilyen fertőző betegséggel küzdenek. Ezt követően ideiglenes befogadóhoz kerülnek, aki sokat foglalkozik velük, és aki mellett szocializálódhatnak, visszanyerhetik bizalmukat az emberek iránt. Eközben az egyesület igyekszik örökbefogadó gazdikat találni, akiknél a malacok szerető környezetre, új otthonra lelhetnek, ezáltal végre megfelelően tartva, boldogan és egészségesen élhetik életüket. A jelentkezők közül csak azoknak adnak malacokat, akik esetében megbizonyosodnak arról, hogy jól gondoskodnak majd róluk, valamint ennek biztosítása érdekében örökbeadási szerződést is kötnek velük. Az MTVKE vállalja a tengerimalacok általános állatorvosi kivizsgáltatását is örökbeadás előtt, ami egyedülálló, mert itthon egyetlen tenyésztő vagy állatkereskedés sem kínál hasonló állapotfelmérést.
Kérdésünkre Szalai Bálint elmondta, csapatuk 2011 óta dolgozik együtt azért, hogy új esélyt adjon a rossz sorsú malacoknak, kifejezetten erre a fajra specializálódva, 2012 októberétől pedig immár hivatalos szervezetként végzik tevékenységüket. Kitért rá, az egyesületté válás fontos mérföldkő volt, mivel így jogi szempontból is optimálisabban tudják képviselni a tengerimalacok érdekeit, valamint könnyebben tudnak pályázatokon részt venni és adományokat gyűjteni, egyszersmind átláthatóbb a tevékenységük az adományozók számára is. Megalakulása óta az MTVKE több mint másfélezer malacot mentett meg, közülük az örökbeadott kedvencek száma közelít az ezernégyszázhoz, míg körülbelül nyolcvanan jelenleg is várják új gazdijukat.
Mentés és mentés között is van különbség
Érdekesség, hogy az egyesület nem tart fenn menhelyet, kizárólag önkéntes ideiglenes befogadóknál helyezi el a mentett állatokat, a tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ez a fajta berendezkedés egyszerre megbízható és praktikus. "Tulajdonképpen máshogy nem is működhetnénk. Fontos elmondani, hogy nemcsak egészséges, normál tartásból származó tengerimalacok kerülnek hozzánk leadó gazdiktól, hanem utcáról és egyéb helyekről is mentünk kidobott állatokat. Ilyenkor persze nem tudhatjuk, milyen állapotban van az adott malac, nincs-e esetleg olyan vírusos vagy bakteriális fertőzése, amellyel könnyen megfertőzhetné a fajtársait, ha sokan lennének egy helyen. Bár a karanténidőszak alatt ki szokott derülni, ha valami gond van, de ez sem jelent százszázalékos biztonságot. Ezért találtuk ki a kezdetekkor, hogy inkább egyszerre csak kettő-négy malacot helyezünk el egy-egy ideiglenes gazdinál, így baj esetén elkerülhetjük a tömeges halálozásokat" - árulta el Szalai.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kitért rá, körülbelül fele-fele arányban kerülnek hozzájuk leadóktól és mentésből malacok. Előbbi esetekben sokszor maguk a gazdik keresik fel az egyesületet, ha akár pénzügyi nehézségek vagy utólag jelentkező allergiás panaszok miatt nem tudják már megfelelően ellátni kedvenceiket, és szeretnék őket jó helyen tudni. Előfordulnak olyan esetek is, amikor állatorvosok telefonálnak, mert a gazdik inkább elaltatnák máskülönben gyógyítható kedvencüket, mintsem kifizessék a szükséges orvosi beavatkozás viszonylag magas költségét. Ilyenkor az egyesület átvállalja a műtét árát, illetve átveszi az állatot a gazditól. "Igazság szerint ezt nem is tartom valódi mentésnek, sokkal inkább problémamegoldásnak. Mentésnek azt tartom, ha felhívnak például az éjszaka közepén, hogy egy fánál láttak pár malacot egy út mentén, és oda a lehető leghamarabb ki kell mennünk segíteni" - fogalmazott az egyesület elnöke, utalva egy 2019. márciusi esetre . Akkor egy péntek estén futott be egy telefonhívás, miszerint négy-öt malacot láttak Sülysáphoz közel a 31-es főút mentén. A tengerimalac-védők a Speciális Állatmentő Egységgel közösen, hőkamerával felszerelkezve érkeztek a helyszínre, ahol végül kalandos keresőakció végén tizenhat állatot gyűjtöttek be egy korhadt fa odvából, köztük betegeket, vemhes nőstényeket és párnapos kicsinyeket egyaránt.
"Hozzátartozik ehhez, hogy míg egy kutyát vagy macskát valamelyest könnyebb befogni, addig azért egy zsákmányállat, aki egyébként is rejtőzködve él, elég ügyesen el tud bújni előlünk, illetve többnyire nehezen elérhető helyekre húzódik vissza. Emiatt persze a mentés is komplikáltabb feladat" - mutatott rá Szalai Bálint. "Viszont mindig megvan a csapatunk, akik szükség esetén ki tudnak menni, ebben pedig rengeteg önkéntes segítségre is számíthatunk. Az örökbefogadókról is tudjuk, mely városba vittek tőlünk korábban malacot. Így aztán bárhonnan is hívjanak minket az országból, mindig meg tudunk kérni adott esetben egy-két örökbefogadót akár, hogy addig is vigyázzon a malacra, amíg kiérünk a helyszínre. Sokan segítik a munkánkat, ami rengeteget számít a mentésben" - tette hozzá.
Kisállatkórház az egyesület nagy álma
Az MTVKE nemcsak bajba jutott malacokon segít, de igyekszik a gazdik edukációja révén megelőzni is a problémás helyzeteket. Ennek keretében készítettek korábban gyermekek számára egy mesekönyvet, amiben tizennégy tanulságos, de meseként megírt történeten keresztül ismertetik meg őket a felelős tengerimalac-tartás alapjaival. A koronavírus-járvány beköszöntekor egy fővárosi óvoda óvónőivel együttműködve felolvasó videókat is forgattak a könyvből, majd a felvételeket közzétették az egyesület YouTube-csatornáján . Ugyanitt idén februártól elkezdtek megjelentetni egy hatvan részes videósorozatot, amiben állatorvosok és egyéb szakemberek válaszolják meg a leggyakrabban felmerülő kérdéseket a tengerimalacok helyes tartásáról.
"Remélhetőleg minél több emberhez eljutnak ezek a videók, és ezáltal sok gazdi komolyabban veszi majd a malactartást. Elképzelhetőnek tartom, hogy ezzel több malacot mentünk meg, mint a tényleges mentési akciók révén. Évente ugyanis akár kétszáz malacot is megmentünk, de mindig felmerül a kérdés, hogy vajon hányan vannak, akikről nem értesülünk, akikhez nem jutunk el. Bizonyos szempontból ezért is hoztuk létre ezt a videósorozatot, amelynek célja, hogy jobban a fókuszba kerüljön általa, mit is vállalnak valójában az emberek egy-egy állat tartásával" - hangsúlyozta az egyesület elnöke. Kitért rá, egyszer megkérdezték tőle, hogy mi az álma a malacmentés jövőjével kapcsolatban. "Csak azt tudtam válaszolni, hogy szeretném, ha megszűnne az egyesület. Persze a kérdező ettől teljesen ledöbbent, de csupán arról van szó, hogy ha egyszer le kellene állnunk, az valószínűleg azért történne, mert minden malacot helyesen tartanak az országban, és így már nem lenne ránk szükség. Sajnos ez egyelőre nem egy reális remény."
A közelebbi tervekről szólva kifejtette, szeretnék összegyűjteni rá a pénzt és létrehozni egy kisállatkórházat, illetve első lépésként legalább megszervezni a malacok sürgősségi ellátását. Bár állatorvosi ügyeleti ellátás működik Magyarországon, speciálisan a tengerimalacok ellátására ugyanakkor csupán az egzotikus állatok szakállatorvosai rendelkeznek képesítéssel és kellően mély ismeretekkel. "Sok nehézséget okoz, hogy hiába beszéljük meg a malacokkal, hogy hétvégén és ünnepnapokon ne legyenek betegek, ők gyakran nem tartják magukat ehhez a megállapodáshoz. Így aztán előfordul, hogy azon kapjuk magunkat, hogy vasárnap délután lenne szükségünk egy szakemberre, de hirtelen nem találunk megfelelő ügyeletet. Jelenleg azon dolgozunk tehát, hogy kialakítsunk egy éjszakai ügyeleti rendszert, illetve megtaláljuk azokat az orvosokat, akik tudnak minket azzal támogatni, hogy kevésbé szokványos időpontokban is a rendelkezésünkre állnak szükség esetén."
Nem minden gazdi jó gazdi
"Szeretnénk segíteni" - válaszolta egyszerűen Szalai arra a kérdésre, mi motiválja az egyesület tagjait, hogy közel egy évtized után is ugyanazzal a lendülettel vessék magukat a tengerimalacmentés újból és újból felmerülő kihívásaiba. "Egy malac sosem fog odaállni a ketrec széléhez, hogy szóljon, ha baj van. A problémákat a gazdinak kell észrevennie és megoldania. Attól ugyanis, hogy valaki vesz egy tengerimalacot az állatkereskedésben, majd beteszi otthon egy ketrecbe, hogy időnként nézegesse kicsit, még nem válik jó gazdivá. A jó gazdi a felelősségteljes és helyes tartásnál kezdődik. És itt jön be, hogy gazdi bárki lehet, de nagyon kevesen tudnak jó gazdivá válni. Mi pedig a mentések és leadások kapcsán általában a rossz gazdikkal, illetve az ő rossz döntéseikkel találkozunk" - hívta fel a figyelmet.
Az MTVKE működését bárki segítheti, aki szeretne tenni a tengerimalacok érdekében. A szervezet mindig örömmel fogad ideiglenes befogadókat, akik vállalni tudják, hogy átmeneti időre otthont adnak és foglalkoznak a mentett malacokkal. Szintén jelentős segítséget jelentenek a tengerimalac-védők számára a személyi jövedelemadó 1 százalékából érkező felajánlások. Szalai Bálint elmondta, évente több millió forintot költenek csak állatorvosi költségekre, ezt pedig többségében az említett adófelajánlásokból tudják fedezni.
Ez is érdekelhet
Tekintse meg galériánkat a Magyar Tengerimalac-védő Közhasznú Egyesület mentett malacai első találkozásáról örökbefogadónak jelentkezett leendő gazdikkal!
Legjobban: