Világszerte mintegy 50-60 millió ember szenved agysérülést évente. Legyen szó akár traumatikus, akár egyéb okból - például stroke nyomán - bekövetkező sérülésről, az érintett agyi régiók károsodása következtében többféle fogyatékosság is felléphet szövődményként. Mozgásproblémák mellett jelentkezhetnek például beszédzavarok, illetve sérülhetnek egyéb szociális kompetenciák, mint az empátia vagy az érzelemkifejezés.
Ez utóbbi készségek javítása érdekében egyre több helyen alkalmaznak állatasszisztált terápiát (AAT) agysérülést szenvedett páciensek rehabilitációja során, a kezelés hatékonyságát ugyanakkor mostanáig nem vizsgálta tanulmány specifikusan ennél a betegcsoportnál. A Bázeli Egyetem kutatói dr. Karin Hediger pszichoterapeuta vezetésével a közelmúltban lefolytattak egy kísérletet a témában, az eredmények pedig igen kecsegtetőek.
Nem mindegy, hogy ketrecet vagy bútort takarítunk
A tesztek során összesen 19 beteg viselkedését követték nyomon és elemezték a szakemberek. A páciensek egy hathetes periódus alatt 12-12 alkalommal vettek részt állatasszisztált terápiás és hagyományos terápiás foglalkozáson a REHAB Basel klinikán. Az AAT-be bevont állatokat maguk a résztvevők választhatták ki terapeutájukkal közösen, így kérhettek akár lovat, szamarat, bárányt, kecskét, minimalacot, macskát, csirkét, nyulat és tengerimalacot is.
A kétféle terápiás megközelítés az összehasonlíthatóság érdekében azonos karakterisztikájú feladatokat vonultatott fel. Így például ha az egyik esetben a résztvevőknek tengerimalacot kellett megetetniük zöldségekkel, akkor a hagyományos kezelés során szintén zöldséget kellett szeletelniük, de azt utána nem adták oda semmilyen állatnak. Ugyanígy előfordult, hogy egy megadott útvonalon kellett végigsétálniuk egy minimalacot vezetve, míg egy másik alkalommal ugyanez volt a cél, csak ezúttal egy labdát hordozva a kezükben. Amikor pedig ki kellett takarítani egy ketrecet úgy, hogy közben benne tartózkodott a nyúl is, akkor alternatívaként később bútortakarítás szerepelt a programban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezért jó tengerimalacot etetni
A kutatók minden terápiás alkalmat videóra vettek, hogy ezáltal ki tudják értékelni a páciensek habitusát. Ezen felül a betegek minden foglalkozás után kitöltöttek egy kérdőívet is, ami a hangulatukra, illetve a terápiával kapcsolatos motiváltságukra kérdezett rá. Az így kapott eredmények szerint az AAT esetén szignifikánsan felerősödött a tesztalanyok verbális kommunikációja, miközben a reaktív (tehát a kizárólag a megtörtént eseményekre reagáló) megnyilvánulásaik ritkábbá váltak. Kimutatott pozitív érzelmeik közel kétszer olyan hosszú időtartamot öleltek fel ilyenkor, továbbá gyakrabban vették fel a szemkontaktust terapeutájukkal is. A kérdőívek tanulsága szerint az AAT végeztével a betegek motiváltabbnak és elégedettebbnek is érezték magukat.
"Az eredmények arra utalnak, hogy az állatasszisztált terápia pozitív hatást fejthet ki az agysérülést szenvedett páciensek szociális viselkedésére" - vonta le a konklúziót dr. Karin Hediger. "Az állatok azért alkalmasak terápiás partnernek, mert gondoskodásra motiválják a betegeket. Másodlagos hatásként pedig ez az inger segít abban is, hogy aktívan elköteleződjenek a terápiás tevékenységek iránt" - tette hozzá a kutató.
A tanulmány a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelent meg április 9-én.
Ez is érdekelhet
Forrás: unibas.ch ; dailymail.co.uk
