Természetes ösztön
A nyalogatás a kutyáknál természetes ösztön. Az anyakutya nyalogatással tisztítja a kölykeit, a kölykök pedig egymást nyalogatva tartják a kapcsolatot, vagy éppen az anyakutya emlőjét nyalva azt jelzik, hogy éhesek, mert erre a mozdulatra beindul a tejtermelődés. A kutyafalkákban vadászat után az alacsonyabb rendű példányok pedig nyalogatással jelezték az alfáknak, hogy szeretnének részt venni a közös étkezésben, és engedélyt kérnek arra, hogy ők is ehessenek a zsákmányból.
Tapasztalási eszköz
A nyalás az érzékelésnek is fontos eszköze egyes kutatók szerint. A nyalogatás, illetve az ízlelés a kutyáknak hasonló ahhoz, mintha mi kinyújtatnánk a kezünket, hogy megérintsünk valamit – egyfajta tapasztalási eszköz. Amikor a kutyák figyelemre vágynak, akkor is gyakran vetik be a nyelvüket – ha az arcunkat, de főleg a kezünket nyaldossák, azzal azt is jelezhetik, hogy simogatásra, dögönyözésre, játékra vágynak.
Egyfajta játék is lehet
A nyalogatás egyfajta játék is lehet - egyes kutyák a foguk helyett a nyelvüket használják a játékhoz, hogy ne sértsék meg a "partnerüket". Bizonyos esetekben pedig tanult viselkedésforma – a kutyák megtanulják, hogy ha megnyalják a gazdájukat, akkor több figyelmet kapnak, ezért aztán egyre gyakrabban és gyakrabban csinálják.
Neveléssel leszoktatható
Természetesen, mivel a kutyák nagyon okos és tanulékony állatok, ha úgy érezzük, hogy túlzásba viszik a nyalakodást, neveléssel le lehet őket szoktatni róla, ebben kérhetjük állatorvos, és kutyakiképző segítségét is. Ha a kutyánk túl sokat nyalogatja akár magát, akár minket, akkor az is lehet, hogy valamilyen kényszeres viselkedészavara van, ami az állatok esetében ugyanúgy lehetséges, mint az embereknél, ilyenkor szintén kérhetjük állatorvos, vagy viselkedésterapeuta segítségét, hiszen ezek a problémák az állatok esetében is orvosolhatók.