Ha megkérdeznénk a kutyatartókat, boldogabbá teszi-e az életüket kedvencük, alighanem azonnal egy magabiztos igennel válaszolnának. Másfelől, mint azt Hal Herzog pszichológus, a Nyugat-karolinai Egyetem nyugalmazott professzora írja a Psychology Today oldalán, a tudományos kutatások többsége nem igazolja azt a feltevést, hogy a kutyagazdik valóban boldogabbak, kevésbé magányosak vagy kevésbé depressziósak lennének, mint a hobbiállat nélkül élő emberek. És még ha egyes megfigyelések arra is utalnak, hogy ez így lehet, nem szabad elfelejteni, hogy az összefüggés még nem jelent ok-okozati kapcsolatot. Ha például egy kutatás eredményei arra utalnak, hogy a kutyások boldogabbak, gondtalanabbak, úgy felmerül a kérdés, hogy vajon nem csupán arról van-e szó, hogy eleve azok tartanak inkább állatot otthon, akik jobb egészségnek örvendenek, illetve jobb anyagi lehetőségekkel rendelkeznek.
Tudományos oldalról az ok-okozati kapcsolatok feltárására a randomizált kontrollált vizsgálatok kínálják a legjobb ma ismert módszert. Így tehát azzal lehetne ténylegesen a kutyák társaságának mentális hatását vizsgálni, ha tulajdonosok egy csoportját valamilyen stresszes élménynek tennének ki, majd egyik részük kutyájával tölthetne némi időt, míg a kontrollcsoport tagjai valamilyen egyéb nyugtató tevékenységgel vezethetnék le a stresszt. A két csoportot összehasonlítva pedig kiderülne, hogy a kutyák ténylegesen alkalmasak-e lelki állapotunk javítására. Nos, a Yale Egyetem és a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i kampuszának kutatói éppen egy ilyen kísérletet folytattak le a közelmúltban, amelynek eredményeiről az Emotion című folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be.
Kutya, színező és egy kényelmes szék
A Hannah Raila és Molly Ruiz vezette kutatócsoport összesen 73 felnőtt kutyatulajdonost vont be a kísérletbe. Mindannyiuknak egy, a pszichológiai kutatásokban széles körben alkalmazott stressztesztet kellett először elvégezniük, majd ezután véletlenszerűen három csoportba osztva az alábbi lehetőségek egyikében kereshettek megnyugvást.
- A résztvevők egy része saját kutyájával játszhatott 10 percig.
- Egy másik részük egy felnőtteknek szánt színezővel igyekezhetett 10 percig elterelni gondolatait.
- Végezetül a harmadik csoport tagjai egy csendes szobában pihenhettek 10 percet egy kényelmes széken ülve.
A kutatók mind a stresszteszt, mind a stresszcsökkentő elfoglaltság után felmérték a résztvevők érzelmi hogylétét (affektivitását) és stressz-szintjét. Az ezekben bekövetkezett változásokat pedig két külön skálán értékelték, így elkülönítve egymástól a pozitív és negatív érzelmeket. Ezenkívül felmérték azt is, hogy miként változott a kísérleti alanyok szorongási szintje. Így derült fény arra, hogy a kutyás foglalkozás a másik két lehetőségnél jobban fokozta a gazdik pozitív érzelmeit, egyben hatékonyabban csökkentette a stresszt is. A negatív érzelmek csökkentése terén viszont nem mutatkozott számottevő eltérés a három csoport között.
Ez is érdekelhet
Herzog szerint a kísérlet módszertanilag erős, eredményei pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megérthessük a hobbiállatok emberi mentális egészségre gyakorolt hatásait. Arra a kérdésre nem ad választ a kutatás, hogy boldogabbak vagy kevésbé magányosak-e a kutyatulajdonosok. Az viszont kiolvasható belőle, hogy rövid távon pozitív hatással van az emberre, ha a kedvencével foglalkozhat.
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Legjobban: