Újszerű kérdőíves adatgyűjtéssel vizsgálták a macskák személyiségjegyeit és viselkedését a Helsinki Egyetem kutatói. A 26 fajtába tartozó, több mint 4300 macskáról begyűjtött információk alapján a kedvencek hét csoportba voltak sorolhatók, amelyek között meghatározó eltérések fedezhetők fel - számolt be az eredményekről az egyetem.
Világszerte több macskát tartanak kedvtelésből, mint kutyát, és az együttélési problémákból fakadóan nő a macskák viselkedését elemző vizsgálatok száma. Ezen túl a személyiségjegyek tisztázása is gyakori kutatási téma, szoros kapcsolatot mutat ugyanis a viselkedéssel.
A stressz meghatározó tényező
"A kutyákhoz képest a macskák viselkedéséről és személyiségéről sokkal kevesebbet tudunk, pedig nagy az igény az ezeket kísérő kockázati tényezők azonosítására" - indokolta a témaválasztást a kutatásvezető. Minél több ismerettel és eszközzel rendelkezünk, annál hatékonyabban mérsékelhetjük a problémát okozó viselkedésmintákat, egyszersmind javíthatjuk az állatok életkörülményeit. A legnagyobb nehézséget a macskák agresszivitása és helytelen ürítési szokásai okozzák - tette hozzá.
A kutatás során a macskatartó tesztalanyoknak egy 138 tételes kérdőívet kellett megválaszolniuk. Ez alapján a macskák a következő csoportokba sorolhatók: aktív/játékos , félelmetes, emberekkel agresszív, emberek társaságát kedvelő, más macskák társaságát kedvelő, ürítési problémákra hajlamos (ez azt jelenti, hogy nem az alomba ürít, speciális igényei vannak az alom tisztaságát és fajtáját illetően), továbbá fokozott mosakodási késztetést érez.
Jóllehet korábbi vizsgálatok ettől eltérő számú csoportot is felállítottak, a finn kutatók által meghatározott három kategória: az aktív/játékos, a félelmetes és az agresszív az ezt megelőző felmérésekben is a leggyakoribbak voltak. "Az alomhasználat és mosakodás nem kimondott személyiségjegy, ám sokat elárul az adott fajta stressztűrő képességéről" - magyarázta a szakember.
Így válasszunk macskatársat
Az egyéni karaktereken túl az eltérő fajták sajátos személyiségjegyek alapján kategorizálhatók - magyarán, bizonyos viselkedés egy adott fajtán belül gyakrabban előfordulhat. "Legaktívabb a bengáli, a legkevésbé aktív pedig a perzsa és az egzotikus fajta. Legfélelmetesebbnek az orosz kék bizonyult, legkevésbé félelmetesnek az abesszíniai. A török Van fajta a leginkább agresszív emberekkel és a legkevésbé tűri el más macskák társaságát, míg az emberekkel legbarátságosabb a sziámi és a balinéz, más macskákkal pedig a keleti rövidszőrű. A norvég erdei macskának lehetnek sűrűbben alomhasználati problémái, ugyanakkor a korat fajtánál nem kell ilyesmire számítani. Szintén a sziámi/balinéz macskákra jellemző, hogy más fajtájúakhoz képest gyakrabban mosakodnak, ami legkevésbé az amerikai görbefülűre jellemző" - részletezte az eredményeket a kutató, aki szerint ezeket az egyedi személyiségjegyeket korábbi kutatások is alátámasztják.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az elemzett minta nagysága okán nemzetközileg is kiemelt jelentőségű finn kutatás különlegessége az volt, hogy a macskás gazdikat néhány hónap eltéréssel két alkalommal is kikérdezték: másodjára valamelyik családtag is nyilatkozhatott ugyanarról a macskáról. Ezzel a módszerrel az eredmények megbízhatóságát növelték, hiszen egy laboratóriumi vizsgálat során esetleg másképp viselkedik a macska, mint otthon.
