A kóbor vagy vad cicáknak általában egészen más az emberekhez való hozzáállása, mint házikedvencként tartott társaiknak: a feléjük nyúló kezeket például - még ha azok simogatni szeretnének is - sokszor fenyegetésként érzékelik. Kóbor macskának azokat a példányokat nevezzük, amelyeknek valaha volt gazdája, de kidobták őket vagy elkóboroltak. A vad cicák már az utcán születtek, így emberi gondoskodás nélkül nőttek fel, ezért nagyon nehéz velük a kapcsolatteremtés.
A kidobott macskák közt van, amelyik továbbra is bízik az emberekben, de olyan is, amelyik a vad cicák szokásait veszi fel, emiatt az emberi közeledést fenyegetőnek érzékeli. A legtöbb kóbor macska azonban ennek ellenére is emlékszik rá, hogy valaha volt olyan gazdija, aki etette, ezért próbál olyan helyek közelében maradni, ahol sok az ember, mert tudja, hogy így nagyobb eséllyel szerezheti meg a túléléshez szükséges táplálékot.
A kóbor macskákat, ha barátságosak, meg lehet próbálni befogni és orvoshoz vinni, mert ha van bennük azonosító chip, akár még a korábbi gazdájukat is megtalálhatjuk. A vad cicáknak pedig építhetünk bélelt dobozokból fedett helyre menedéket, ahol rendszeresen ételt is hagyhatunk nekik. Ezzel segíthetjük a túlélésüket, mivel egy átlagos vad cica élettartama mindössze két év körüli.
Bizalmukba férkőzni rendszeres etetéssel és sok türelemmel lehet. Sokszor hónapok, sőt akár évek kellhetnek hozzá, de ha a cica megszokja, hogy valaki rendszeresen ételt, takarót visz neki, kedvesen beszél hozzá, és nem bántja, akkor egy idő után közeledni kezd, sőt talán még megsimogatni is hagyja magát. Ilyenkor meg lehet próbálni befogni, orvoshoz vinni, illetve akár be is fogadni az állatot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
