Macska

Egy macska örökbefogadása nemcsak arra jó lehetőség, hogy az állat életét jobbá tegyük, hanem arra is, hogy a saját egészségünket javítsuk - mentális és fizikai értelemben egyaránt.

Ha négylábú kedvencünk közelében hirtelen szipogni, tüsszögni és viszketni kezdünk, valószínűleg macskaszőr-allergiáról van szó. A svájci kutatók legújabb fejlesztésének köszönhetően azonban úgy tűnik, nem a háziállat elajándékozása az egyetlen megoldás.

Fiatal és idősebb állatoknál egyaránt megjelenhet az idegek és az izmok közötti ingerületátviteli kapcsolat károsodásával járó miaszténia grávisz. A betegségre izomgyengeség hívhatja fel a figyelmet.

A macskafajták nemcsak külsejükben, de viselkedésükben is különböznek egymástól, a Helsinki Egyetem új kutatása szerint a jellegzetes viselkedések fele örökölhető.

A kóbor macskák elszaporodása az emberi gondatlanság és a helytelen állattartási szokások következménye. Ezeket a cicákat gyakran elkergetik, bántják, illetve a legtöbbjükről senki sem gondoskodik.

A húsevők kevéssé érzékenyek a fertőzésre, ezért csak ritkán alakulnak ki klinikai tünetek a macskáknál. Tipikusan 6 hónaposnál fiatalabb, illetve legyengült immunrendszerű egyedek vannak kitéve a fertőzésnek.

Idiopatikus alsó húgyúti megbetegedés (FLUTD) a gyűjtőneve azon megbetegedéseknek, amikor vér jelenik meg a vizeletben, továbbá nehézkessé vagy lehetetlenné válik a vizelés.

Az etilén-glikol a fagyálló folyadék egyik alapvető összetevője, melynek elfogyasztása gyakran fatális következményekkel jár.

A macskák nagyon fertőző megbetegedése a calicivírusos nátha. Az FCV vírus a légutakat támadja meg - elsősorban a felső légutakat és a tüdőlebenyeket -, és kimarja a száj, a nyelv felszínét.

A máj betegségeinek lefolyása lehet heveny vagy idült, általánosan azonban elmondható, hogy csak nagyon súlyos elváltozás esetén mutat az állat tüneteket a máj nagy tartalékkapacitása miatt.

Egy macska befogadása az életünkbe hosszú távra szóló döntés. Éppen ezért akad néhány olyan dolog, amelyet alaposan meg kell fontolnunk, mielőtt belevágnánk.

Két kisállat boldogan létezhet egymás társaságában, összeszoktatásuk azonban komoly türelmet és odafigyelést igényel.

Ha kisállatot tartunk, gazdagabbá válnak a mindennapjaink - ugyanakkor a felelősségeink köre is jócskán bővülni fog.

Sokan úgy gondolják, a lakásban tartott cicák egészségének jót tesz, ha néha kiengedik őket egy kicsit a szabadba. Egy friss tanumány szerint azonban ez mégsem annyira jó ötlet.

A macskatartás felelősséggel jár. Annak érdekében, hogy cicánk testileg és lelkileg is a lehető legegészségesebb legyen, néhány alapszabályt mindenképpen be kell tartanunk.

Olykor-olykor még a legtapasztaltabb macskagazdit is meg tudja lepni valamilyen különös viselkedéssel a cicája. A viselkedés mögött azonban a legtöbb esetben biztosan meghúzódik valamilyen kiváltó ok.

Bizonyos betegségek és a korosodás is pluszkilókat eredményezhet a cicáknál - súlyukra ugyanakkor mi magunk vagyunk a legfőbb veszélyforrás.

Ivartalanítás után kandúrunk változni fog, nekünk pedig alkalmazkodnunk kell ehhez, hogy kedvencünk megőrizhesse erejét és egészségét.

A felelős macskatartók egyik ismérve, hogy ivartalaníttatják a cicájukat. A beavatkozás után a kisállat táplálását is át kell gondolni.

Akinek van macskája, annak biztosan ismerős az a pillanat, amikor az állat egyszer csak az ölébe ugrik és mélyen a szemébe néz. Az állatvilágban a direkt szemkontaktus gyakran agressziót, fenyegetést jelez - de vajon ilyenkor is erről van szó?

A rutinosabbak már megszokták, a kezdő macskatartóknak viszont sokszor okoz meglepetést, hogy éjjelente a cicájuk néha szó szerint a fejükön táncol. Mit tegyünk, ha nem hagy aludni a macskánk?

A hazai állattartás egyik legelkeserítőbb pontja az ivartalanítás kérdése. Adatok szerint a háziállatok mindössze 5-10 százaléka ivartalanított, ez pedig rendkívül alacsony szám. Az ivartalanítás-ellenesség mögött a legtöbbször tévhitek és félinformációk állnak.