Kétbillió-nyolcszáz-tizenkétmilliárd forint Magyarország összlakosságának éves egészségügyi kiadása az Egészségügyi Világszervezet 2014-es statisztikái alapján. Ennek csupán 66 százalékát fedezi az állam, 34 százalékát a lakosság téríti meg. Ez az arány Csehországban 88 százalék, Romániában pedig 80 – idézi a MediHelp International összefoglalóját az Origo .
Leggyakoribb a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása, amelyek itthon is minden második családot érintenek. Kardiológiai területen 2015-ben 1 millió 529 ezer beteget jegyzett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, 26 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Naponta átlagosan 74 új szívbeteget regisztrálnak Magyarországon, a lakosság pedig 134 millió 811 ezer forintot költ kardiológiai kezelésekre minden hónapban. Az OECD legutóbbi adatai szerint Magyarországon évente közel 63 ezer ember veszti életét kardiológiai betegség miatt, míg a környező országokban ez a statisztika számottevően alacsonyabb. A közvetlen szomszédunkban, Ausztriában ez a szám 34 ezer.
Ebben nem szerepel a hálapénz - amúgy nem elhanyagolható - összege: a KSH 2015/2016-os statisztikai tükre szerint a lakosság hálapénzre fordított összege közel 8,3 milliárd forintot tett ki. A legnagyobb összeget a kórházi orvosok kapják (4,1 milliárd forint), utána következnek a házi- és szakorvosok (2,5 milliárd), a fogorvosok (1,1 milliárd), végül az ápolók, orvosi asszisztensek, műtősök (508 millió). A házi- és szakorvosok egy-egy alkalommal 3000 forintot kaptak átlagosan, a kórházban dolgozó orvosok 10 000 forint feletti összeget. A legalacsonyabb összeget az ápolóknak, orvosi asszisztenseknek és műtősöknek adják, az ő zsebükbe átlagosan 2000 forint körüli összeg kerül "feketén".
Forrás: Origo
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
