Nyílt titok, hogy a gyakran több hónapos vagy akár egyéves várakozást a betegek egy része hálapénzzel igyekszik rövidíteni, és az sem meglepő, hogy vannak orvosok, akik belemennek a játékba. Áprilistól új, állami megoldással próbálják ezt visszaszorítani, de egyelőre kétséges ennek hatékonysága - írja a nepszava.hu.
A lap azt írja, ezentúl, ha az orvos nem a legkorábbi szabad helyet akarja lefoglalni a betegének az online rendszerben, hibajelzést kap. Ha pedig egy pácienst az eredeti időpontnál előbbre veszik, az ellátását a biztosító addig nem fizeti ki, amíg nem tisztázódik, miért változtattak. Szakmailag indokolt esetben nem lesz szankció, de ha nincs megfelelő indok, akkor a biztosító nemcsak, hogy nem fizet, még egy 40 ezer forintos büntetést is kiszabhat. És bár a lap szerint az ötlet maga jó, de mint írják, máris vannak kiskapui a rendszernek. Erre pedig Lénárd Rita belgyógyász, az "1001 orvos hálapénz nélkül" nevű Facebook-csoport alapító tagja hívta fel a figyelmet. Szerinte minden beteg egyedi eset, és a kórházak valószínűleg könnyedén meg tudják majd indokolni, miért változtatnak.
"Az elmúlt 70 évben elképesztő mértékben beépült a paraszolvencia a rendszerbe. Ma már messze nem a hála miatt adják a betegek, és az orvostársadalom egy nagyon kis része él jól belőle. Az áprilistól életbe lépő változás miatt pedig inkább csak a rizikó nő, így könnyen lehet, hogy mindössze a tarifák változnak és még többet fizetnek majd a betegek'" - mondja Lénárd Rita a lapnak. Állítását egy friss Pulzus-kutatás is megerősíti. Eszerint a magyar betegek 25 százaléka nem a hála, hanem a félelem és figyelem miatt dugdos pénzt az orvosok zsebébe, 4 százalékuk pedig kifejezetten azért adja, mert az orvos közölte vele, hogy erre szükség van.
Ráadásul sok beteg azt sem tudja, hogy ha egy orvos előre kér pénzt az ellátásért, az 2013 óta bűncselekménynek (vesztegetés elfogadása) minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Erről azonban hajlamosak megfeledkezni a gyógyítók. "Mindannyiunkat bemocskol ez az ügy. Ez nem hálapénz, hanem korrupció, ami miatt az egész orvostársadalomban meginog a betegek bizalma. A béremelés és a biztonságos betegellátás megvalósulása után kriminalizálni kellene a hálapénzt nem csak az orvosok, a betegek oldaláról is, hogy ne csak az legyen büntethető, ha valaki előre kéri, hanem az is, ha valaki adja. Ez talán gátat szabhatna" - nyilatkozta a belgyógyász.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mi lenne a megoldás? "Ha a hálapénzt csak tünetnek tekintjük, éppen az alacsony bér lehet a beteg egészségügy egyik gyulladási gócpontja", mondta a lapnak egy másik, a hálapénzt elutasító orvos. Kevés a pénz, ezt is évtizedek óta tudja, mondja mindenki: a visegrádi országok átlagához képest is 600-700 milliárd (a GDP 2-2,5 százaléka) hiányzik éves szinten az egészségügyi kasszából. De a magyar ember inkább beteszi a saját zsebéből, és ebből olyan ellátást kap, amiről egyre többen gondolják, jószerével csak hálapénzzel lehet túlélni. És tart mindez 1952 óta, amikor Gerő Ernő javaslatára legalizálták a borítékolást.
