A napokban jött ki egy nemzetközi felmérés eredménye, mely szerint a magyar lakosság aggódik legjobban az egészségügy helyzete miatt. Erre pedig a Human Rights Watch (HWR) vizsgálata szerint jó okunk van, mivel tényleg elhanyagolt az ellátó rendszer, amelyben számos hiányosságot tártak fel. "Az embereknek nem lenne szabad attól tartaniuk, hogy kórházba kerülésük esetén még betegebbek lesznek" - mondta Tom Porteous, a HRW programigazgató-helyettese.
Túl sok a kórházi fertőzés
2019. májusa és 2020. júliusa között a szervezet 3 orvosszakértővel, valamint 24 olyan beteggel és elhalálozott beteg rokonával készített interjút, aki vagy akinek a rokona az elmúlt években kórházi kezelés alatt szerzett fertőzést. A koronavírus-pandémia kihirdetése óta továbbá beszéltek két háziorvossal, egy orvosszakértővel és három, a járvány idején kórházban kezelt pácienssel is. A megkérdezett betegek beszámolói szerint az állami kórházakban való tartózkodásuk során hiányoztak az alapvető egészségügyi cikkek és nekik vagy családtagjaiknak kellett saját szappant, fertőtlenítőszereket és tisztítószereket a kórházba vinniük.
Ennél is súlyosabb probléma a kórházi fertőzések gyakorisága, ami a legtöbb esetben a nem megfelelő higiéniai körülményekre vezethető vissza. A HRW-nek például egy fiatal anyuka arról beszélt, hogy szülése közben Klebsiella baktériummal fertőződött meg. Egy másik kórházban pedig egy koraszülött csecsemő kapott E.coli fertőzést. "De hogyan kap E.coli fertőzést egy állítólag steril inkubátorban lévő csecsemő?" - tette fel a kérdést édesanyja. Ám ő még szerencsés volt, mert felépült: egy másik család Klebsiella-fertőzés és a nem megfelelően működő orvosi felszerelések miatt elvesztette kisbabáját - derült ki egy másik interjúból.
Sürgős változás kellene a koronavírus-járvány második hulláma előtt
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban orvosok számoltak be személyi védőeszközök beszerzésének nehézségeiről, valamint a COVID-gyanús esetek kezelésével kapcsolatos iránymutatások és eljárások zavarairól. Az emberek szűrése nehézkes volt, ezt tetézve pedig a fertőzésgyanús és megerősítetten fertőzött betegek nem mindig voltak a kórházakban megfelelőképpen elkülönítve.
A Human Rights Watch összegzése szerint a magyar kórházak hiányosságai is hozzájárulhattak a koronavírus-járvány terjedéséhez. Emlékeztettek, hogy az állami tisztifőorvos szerint július 12-ig 1,062 beteg fertőződött meg kórházakban a SARS-CoV-2 vírussal, akik közül 260 beteg meghalt. Ez azt jelenti, hogy az Egészségügyi Világszervezetnek július 15-ig Magyarországról jelentett 4,263 diagnosztizált eset és 595 elhunyt 25 százaléka kórházban szerzett fertőzés volt, amelyeknek közel 50 százaléka halállal végződött. "Noha úgy tűnik, hogy Magyarországot nem sújtotta olyan erővel az új koronavírus, mint más európai országokat, a vírus nem tűnt el és a magyar hatóságoknak sürgős reformokat és beruházásokat kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy a betegeket és egészségügyi dolgozókat megvédjék a fertőzéstől vagy az esetleges halálesetektől" - fogalmazott Tom Porteous.
A szervezet közleményében felhívta arra is a figyelmet, hogy Magyarország számos olyan egyezménynek tagja, mely biztosítja az egészséghez való jogot. Ebből fakadóan az állam mindenkori kötelessége, hogy ehhez megfelelő, mindenki számára egyenlően hozzáférhető egészségvédelmi rendszert biztosítson. Ehhez pedig szükség van tudományos és orvosi szempontból megfelelő és jó minőségű egészségügyi intézményekre, egészségügyi cikkekre és szolgáltatásokra, továbbá képzett orvosi személyzetre, tudományosan jóváhagyott és le nem járt határidejű gyógyszerekre, kórházi felszerelésekre, biztonságos ivóvízre, valamint megfelelő higiéniai körülményekre.