Három éven belül kétszer is szondázta a hálapénz megítélését gyakorló és leendő családorvosok között a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézete, illetve Családorvosi Tanszéke. Győrffy Zsuzsa és Torzsa Péter vezetésével 2014-ben és 2015-ben 363 családorvost és 180 családorvos-rezidenst, tavaly pedig újabb 152 leendő háziorvost kérdeztek meg - írja a Magyar Idők .
Betegnek megalázó, és orvosok elvándorlását is elősegíti
Az első vizsgálat eredményei szerint a leendő családorvosok 38 százaléka mondott nemet a hálapénz minden formájára. A lap szerint mostanra még erőteljesebbé vált a tiltakozás, immár 50 százalékra emelkedett a paraszolvencia-ellenesek aránya. Ezzel szemben a gyakorló háziorvosok körében 19,7 százalékos volt a hálapénz elutasítottsága. Egyértelműen nagyobb arányban utasítja tehát el a hálapénzt az utánpótlást biztosító új orvosgeneráció.
Különbség közöttük továbbá, hogy akik a háziorvos-rezidensek közül még hajlandóak együtt élni a hálapénzzel, kisebb összeget tartanak elfogadhatónak (végzett munkától függően maximum ötezer forintot), illetve nagyobb arányban mondják, hogy a befolyt jövedelmet praxisfejlesztésre fordítanák, mint idősebb kollégáik. Az összeg elfogadásakor a beteg vélt anyagi helyzetét is figyelembe vennék a legtöbben.
Ez is érdekelhet
A családorvos-rezidensek szerint a hálapénzrendszer hosszú távon fenntarthatatlan, és megfelelő bérek esetén szigorúan büntethetővé kellene tenni - ezt 70 százalékuk gondolja így. De még nagyobb, 80 százalékos az egyetértés a kijelentéssel, hogy a hálapénz korrupcióforrás, amely minden második válaszadó szerint gátolja az erőforrások hatékony felhasználását, megalázó a betegek számára, és hozzájárul a hazai orvosok külföldre vándorlásához.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
