Az orvoselvándorlás nem magyar probléma
Sokkal inkább beazonosíthatók a visszatérést nehezítő tényezők, amelyek évtizedek óta mérgezik a magyar egészségügyet, és amelyek megváltoztathatatlanságát már nem akarják tudomásul venni azok, akik testközelből tapasztalták meg a valóban betegközpontú, hálapénzmentes rendszerek működését - írja cikkében a Magyar Idők .
Az Európai Bizottság adatait elemezve nemrég a Politico című brüsszeli hírportál is rámutatott: csak az EU-n belül 1997 és 2016 között több mint 72 ezer doktor vándorolt egyik országból a másikba, és nemcsak keletről nyugatra, hanem a nyugat-európai országokon belül is költöztek. A legnagyobb vérveszteséget Románia szenvedte el: 2009 és 2015 között kivándorolt az orvosainak fele, csaknem tízezer ember, de hazánknál jobban sújtotta az elvándorlás például Görögországot és Portugáliát is.
Mint írják, arra vonatkozóan nincsenek statisztikák, hogy átlagosan mennyi időt töltenek más országban az orvosok, mennyien telepednek le másutt végleg, vagy térnek haza örökre. Erre annak a magyar hatóságnak sincsenek adatai, amelyiktől egyébként minden egyes magyar doktornak ki kell kérnie az úgynevezett jóhírnév-igazolást, mielőtt külföldön munkát vállal.
Miért megy el egy magyar orvos?
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az ortopéd sebészként dolgozó Hegedűs Zsolt több mint tíz évig dolgozott Manchesterben, illetve Bristolban. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének alelnöke és az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport egyik vezetője a lapnak elmondta, nem azért jött haza, hogy ugyanabban a feudális, hálapénzzel terhelt rendszerben folytassa, ahonnan anno kvázi elmenekült.
"Már egyetemi éveim alatt, később szakorvos-jelöltként és kezdő orvosként is úgy éreztem, nem tudom magam hosszú távon elképzelni a magyar egészségügyben, ha nem változik semmi. Annak ellenére sem, hogy nagyon jó főnökeim, kollégáim voltak, nemcsak hagytak operálni, de tanítottak is az ORFI-ban és a MÁV Kórházban.
Ám amiben bíztam, hogy az ország demokratizálódásával együtt az orvoslás és az egész egészségügyi ellátórendszer is jobb irányba mozdul, nem következett be, így éltem a lehetőséggel, és 2005-ben Nagy-Britanniába mentem dolgozni. Tíz évig kint éltem a családommal. Ott sokkal szabályozottabbak, szervezettebbek a betegutak. Mivel nem hálapénzvezérelt az ellátás , a betegek nem orvost, hanem általában intézményt választanak."
"Az orvosok között van ugyan fölé- és alárendeltség, vannak vezetők, de azok inkább szakmai vezetők, akiknek az a dolguk, hogy korrekten, a legjobb protokollok szerint, minőségi ellátást nyújtsanak. Létezik ugyan hierarchia, de ez nem olyan, mint itthon. A szakmai vezetőket maguk közül választják az orvosok, így én már 35-36 évesen klinikai vezető lehettem a kollégáim szavazatával, valamint az orvos és kórházigazgató jóváhagyásával. Ezek a pozíciók azonban nem örökre, hanem két vagy három évre szólnak."
Miért jön vissza egy magyar orvos?
"Úgy szoktam fogalmazni, hogy az eszem miatt mentem el, és a szívem miatt jöttem vissza. Mindig arról álmodtam, ha keményen dolgozom, képzem magam, akkor egyrészt szakmailag előrejutok, másrészt a hónap végén tiszta körülmények között, megfelelő fizetést kapok ezért a felelősségteljes munkáért.
Angliában megfizették a szürkeállományomat, és ott nem nézték, honnan jöttem, hány éves vagyok, csak azt, hogy mit tudok, hogyan operálok. Ugyanakkor én magyar vagyok. Itthon, ha kilépek az utcára, akkor a tízmilliomod része ennek a helynek valahol az enyém. Ott ilyet sosem éreztem, sosem tekintettem Nagy-Britanniát a hazámnak. Hazavágytam."
"Én is elfogadtam hálapénzt"
"Én is elfogadtam hálapénzt , mielőtt kimentem, de úgy jöttem haza, hogy soha az életben többet nem fogok, és itthon is azért dolgozom, hogy legyen egy tisztább, jobb rendszer. Azért is vállaltam közéleti szerepet, mert hiszek benne, hogy mindezen tudunk változtatni. Lehetnek hibák, komplikációk, fertőzések, de akkor sem szabad magára hagyni a beteget.
Munkahelyemen gyakran mondják a betegek, nem értik, miért nem működnek másutt is úgy a dolgok, mint nálunk. Pedig semmi különöset nem teszek, csak időben fogadom, meghallgatom és korrektül tájékoztatom őket. Vannak itt is kiváló példák a betegközpontú gyógyításra, vannak nagyon jó klinikai gyakorlatok, ezeket kellene feltárni, megmutatni és elterjeszteni" - nyilatkozta a lapnak Hegedűs Zsolt, aki három hetet dolgozik budapesti magánkórházban, havonta egy hetet viszont Bristolban tölt. A vele, valamint Prodán Zsolttal, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Csecsemő- és Gyermekszívsebészeti Osztályának megbízott vezetőjével készült teljes interjú ide kattintva érhető el.
Legjobban: