Az állami szerveknek minden évben kötelessége nyilvánosságra hozniuk az előző év kórházi fertőzésekkel kapcsolatos statisztikáit. Idén ezt ugyan rendeletmódosítás és trükközés kísérte, ám végül kissé kaotikus formában ugyan, de nyilvánosságra hozták. A dokumentumot a TASZ által felkért szakértők értelmezték, és megállapították, hogy egyre többen kapnak fertőzést az egyébként gyógyulásra létrehozott állami intézményekben.
Folyamatosan nő a kórházi fertőzések száma
A multirezisztens kórokozók (MRK-k) olyan baktériumok, amelyek a legtöbb antibiotikumra nem reagálnak. Az általuk kiváltott, különböző típusú kórházi fertőzések nehezen vagy egyáltalán nem gyógyíthatóak. Az ilyen eseteket a kórházaknak kötelező jelenteniük a központi nyilvántartásba. Az MRK-fertőzések gyakorisága az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2017-ben 25,1 fertőzés jutott 10 000 kibocsájtott betegre. A jelentés szerint közel 5000-en kaptak el tavaly multirezisztens baktériumok által terjesztett fertőzést - ez egy kisváros lélekszámának felel meg.
Vérmérgezés: folyamatos romlás
A jelentés véráramfertőzésként hivatkozik a köznyelvben vérmérgezésnek, vagyis szepszisnek nevezett fertőzésre, amely még mindig az egyik legsúlyosabb szövődménye az egészségügyi ellátásnak. A jelentés szerint a vérmérgezéses esetek száma is folyamatosan emelkedik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mennyi kézfertőtlenítőszert használnak?
Annak ténye, hogy milyen mértékben fogynak az alkoholos kézfertőtlenítők, nagyon fontos mutatója a kézhigiénének a kórházakban, tekintettel arra, hogy a kórházi fertőzéseket terjesztő kórokozókat alapvetően a személyzet tagjai viszik át egyik betegről a másikra. A fertőtlenítőszer használata épp csak minimális mértékben növekedett az elmúlt három évben.
Ez is érdekelhet
Ez tehát bár növekvő tendencia, messze alulmarad az átlagos európai mennyiséggel szemben. Az EU-ban ugyanis átlagosan 24 l kézfertőtlenítő fogy 1000 ápolási napra vetítve. Az alkoholos kézfertőtlenítőszer felhasznált alacsony mennyisége is hozzájárulhat ahhoz, hogy a kórházi fertőzések aránya nem csökken, hanem nő Magyarországon.
