A képalkotó diagnosztika magyarországi állapotáról kettős kép rajzolódik ki az utóbbi hetek sajtómegjelenéseit böngészve. A CT hiánya nehezíti meg az Országos Kardiológiai Intézet, a balatonfüredi szívkórház vagy a Bethesda Gyermekkórház munkáját, az ajkai Magyar Imre Kórház CT-készülékét pedig biztonsági okokból üzemen kívül helyezték, mert nem tudta ellátni a feladatát. A miniszterelnökség a hírekre úgy reagált, hogy 2010 óta megduplázták a CT- és az MR-készülékek számát, a kormány pedig másfél éve 50 milliárd forintot költött képalkotó diagnosztikai eszközökre, amelyek így korszerűbbek, mint eddig valaha. Ha csak a számokat nézzük: Magyarországon összesen száznégy CT- és hatvanöt MR-készülék üzemel, ebből tizenkét CT-t és kilenc MR-t az Affidea működtet, ezzel a legnagyobb hazai magánszolgáltatónak számít a képalkotó diagnosztika terén. A cég vezérigazgatójával beszélgettünk a magyarországi helyzetről.
Sok az új gép, de még messze nem elég
"Az elmúlt néhány évben komoly fejlesztés volt a képalkotó diagnosztikában, melynek hatására az MR- és CT-készülékek száma országszerte gyarapodott. Ennek ellenére az ellátottság még mindig jóval alatta van az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)-országok átlagának" - mondta el a HáziPatika.com megkeresésére Leitner György, az Affidea Diagnosztika vezérigazgatója. Az OECD-országokban (melynek a legfejlettebb országok mellett például Mexikó és Chile is tagja) egymillió lakosra átlagosan 13 MR-készülék jut, Magyarországon ennek kevesebb, mint a fele kell, hogy kiszolgálja a betegeket. Ez különösen komoly probléma annak tudatában, hogy a vizsgált OECD-országok közül egyébként nálunk az egyik legmagasabb a rák okozta halálesetek száma. A daganatok korai felismerésében pedig kulcsszerepet játszanak ezek a készülékek. Hogy a diagnózist a lehető legtöbb betegnél felállíthassák, az átlagosnál több vizsgálatot kell egy-egy szerkezeten elvégezni, ami értelemszerűen az élettartamára is kihatással van.
Egy ma használatos CT- és MR-gép teljes avulása 7-9 év, de egy felújítást követően akár a tíz évesnél idősebb készülék is szolgálatban maradhat. Az elmúlt 3-4 év fejlesztéseinek köszönhetően országszerte csökkent a használatban lévő diagnosztikai eszközök átlagos életkora, illetve a speciális vizsgálatokra alkalmazható, modern PET-CT-k száma is a környező országok átlagának megfelelő. Elsősorban tehát nem a minőség, hanem a mennyiség jelent gondot a hazai ellátásban. Az orvoslás fejlődésével a diagnosztikai igény is megnőtt, a szükséges vizsgálatok száma többszörösére nőtt a tizenöt évvel ezelőttinek. Emiatt mindkét típusú készülékből többre lenne szükség, de a hosszabb várólisták és a kritikus vizsgálatok tekintetében az MR hiánya jelenthet nagyobb problémát a vezérigazgató szerint.
Mégsem ez a legnagyobb gond Leitner György szerint, hiszen hiába lenne jóval több CT- és MR-készülék, ha nincs, aki kezelje. Ma Magyarországon körülbelül 1000 radiológus dolgozik, de további 3-400-ra lenne szükség , ugyanakkor radiográfus technikusokból és radiológiai asszisztensekből is komoly hiány van. A gépek pedig olyan korszerűek, hogy bizonyos funkcióit a szakemberek nem is tudják megfelelő mértékben kihasználni, ezért fontos az állandó képzés a radiológusok és az asszisztensek tudásának bővítésére.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
120 százalék felett nincs finanszírozás
Ha pedig mindkét probléma megoldódna, vagyis a készülékekből és a szakemberekből sem mutatkozna hiány, már csak a költséges vizsgálatok finanszírozását kellene megoldania az OEP-utód Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek ( NEAK ). "A CT- és MR-vizsgálatok nagyobbik része a járóbeteg-ellátásban valósul meg. A vizsgálatokat itt egy meghatározott limitig teljes egészében finanszírozzák, a volument tíz százalékkal meghaladó vizsgálatszám esetében már csak a harminc, a következő tíz százalék esetében pedig csak a húsz százalékát fizeti ki a NEAK. A limit 120 százalékát meghaladva pedig semmilyen finanszírozást nem biztosítanak" - magyarázta Leitner György. Hozzátette: az Affidea a saját központjaiban átlagosan 120 százalékig teljesít, azaz vállalják a rosszabb finanszírozást, hogy minél több páciensen el tudják végezni a szükséges vizsgálatokat.
Ez is érdekelhet
A vezérigazgató kiemelte: az orvostudomány rohamléptékű fejlődésével a terápiák nemcsak hatékonyabbá, de jóval költségesebbé is váltak, így érthető, hogy az állam meghúz a finanszírozás tekintetében egy határvonalat. Ezt a határvonalat ugyanakkor ésszerűen, a lakosság igényeit és hozzájárulási lehetőségeit is figyelembe véve egy kicsit feljebb is ki lehetne jelölni - vélekedett.
