Népszabadság információi szerint egy-egy kancellári pozícióhoz hat-nyolc intézményt rendelnének, így a 107 hazai egészségügyi intézmény élére várhatóan 13-14 kancellárt jelölnek majd ki. A kancellári rendszer megítélése azonban az egészségügyben sem egységes, a Magyar Kórházszövetség közleménye szerint a tervezet nem oldja meg az adósságállomány újratermelődésének problémáját, valamint nem illeszkedik az ellátási és a közigazgatási rendszerhez sem. Elismerték ugyanakkor, hogy az egészségügyi rendszer sürgető problémái mielőbbi megoldásért kiáltanak, melyhez strukturális változtatásokra és az átláthatóság megteremtésére van szükség.
"Az előterjesztésben szereplő koncepciókat a Magyar Kórházszövetség nem támogatja, mert azok a betegbiztonságot veszélyeztetik, a kitűzött célokat (kiemelten a kórházak adósságmentes működését) nem tudják megvalósítani, és az ágazat legnehezebb kérdésében, az emberi erőforrás biztosítása tekintetében a ma is kritikus helyzetet tovább ronthatják" - írja a kórházszövetség. Hangsúlyozták, hogy az ellátáshoz szükséges személyi és anyagi feltételek biztosítását az ellátás szintjén kell hagyni, valamint a kórházakat önálló költségvetési szervekként kell meghagyni. A felvázolt kancellária-rendszer nem oldja meg az egészségügy humánerőforrás- és finanszírozási problémáit, hanem éppen hogy fokozza a bizonytalanságot - írják a levélben.
Az MKSZ Elnöksége egy olyan új szervezeti forma bevezetését tartja lehetségesnek, amely a betegbiztonság érdekeit szem előtt tartva nem választja szét a gyógyítás felelősségét és a gyógyítással kapcsolatos döntéseket, miközben lehetővé teszi az ellátás koordinációjának korszerűsítését. Szerintük az előterjesztésben megfogalmazott elemek nem vezetnek az előterjesztés tervezetében leírt előnyökhöz, ám egyúttal súlyos veszélyekkel járnak. A kórházak hosszú távú irányíthatósága veszélybe kerülhet, mert visszavonhatatlanul megszűnik önálló költségvetésük és menedzsmentjük. Az MKSZ szerint semmilyen racionális alátámasztása nincs az anyagban annak, hogy a benyújtott előterjesztés megvalósulása a leírt 10 milliárd forintos megtakarításhoz vezetne. Az orvosok és ápolók átcsoportosítása tömeges migrációhoz vezethet a szakmában, elmélyítve az emberhiány okozta krízist. Emellett a mintegy 16 ezer háttértevékenységet végző kórházi munkavállaló központosított átszervezése is jelentős szakemberveszteséghez vezethet az alulfinanszírozott és társadalmilag rosszul megbecsült ágazatból - írják.
A kancellária-rendszer meghirdetése mellett a háttérintézmények átalakításáról is született egy kormányhatározat, amely például az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megszűnését is szükségessé tette. A két változtatás együttes bevezetése várhatóan olyan adminisztratív tehertétel és irányítási veszélyhelyzet lesz, amely további negatív hatással lehet az ügyintézésekre és az egészségügy körüli, egyébként is nyugtalan közhangulatra - írta a Magyar Kórházszövetség.