A nagygyűlés tulajdonképpen egy nyilvános segélykiáltás volt, hiszen 16 éve követelik, hogy a gyógyítás költségeit valós értékén finanszírozza az állam, illetve európai szinten rögzítsék az orvosok díjazását - magyarázta Éger István, a MOK elnöke.
Ezt követelik az orvosok
Az elnök szerint a döntéshozók ma már nem hivatkozhatnak az ország nehéz gazdasági helyzetére. Éppen ezért, az elvándorlás megállítása és a paraszolvencia szégyenbélyegének megszüntetése érdekében a kamara legkésőbb 2022. január 1-jétől 900 ezer forintos bruttó szakmai alapbért követel valamennyi szakorvos számára, a rezidenseknek pedig bruttó 500 ezer forintos kezdőbért. Ugyanakkor a szakorvosi alapbérnek a nyugdíjba vonulás ideéig el kell érnie az 1,7 millió forintot - sorolta.
Ezzel párhuzamosan nem pusztán az egyéni boldogulás, hanem a munkafeltételek kiszámíthatóságának megteremtését is szükségesnek tartják, vagyis az állandó munkaerő- és eszközhiány felszámolását. Égető probléma továbbá az is, a nyugdíjas orvosoknak - továbbfoglalkoztatás esetén - kétszer annyi közterhet kell fizetniük, mint az egyéb nyugdíjas korú munkavállalóknak. Ráadásul a foglalkoztatásukat biztosító engedélyre sokszor 8-10 hónapot kell várni. Valamint szükség lenne a "mára sokszor méltatlan szociális helyzetbe került" nyugdíjas orvosok nyugellátásának rendezésére is - emelte ki az elnök.
Ez változott az utóbbi években
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kormány az orvosok pártján áll és nincs szó szembenállásról - mondta Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Emlékeztetett, hogy 2012-2013-ban 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben, az orvosi és szakorvosi bértábla nyomán pedig 2016 szeptemberétől bruttó 107 ezer forinttal, és 2017 novemberétől további 100 ezer forinttal emelkedett az orvosok bére. "A kormány tudja a kötelességét és még ebben a parlamenti ciklusban sor kerül további béremelésre" - ígérte, és türelmet kért az orvosoktól.
A közfinanszírozott egészségügyi szolgálat működtetésére a jövő évi költségvetésben az ideihez képest 155,6 milliárd forinttal több jut majd, az egészségbiztosítási alap pedig 239,4 milliárd forinttal többől gazdálkodhat. Az ágazati béremelésekre 152 milliárd forint használható fel jövőre - közölte Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár. Úgy véli, az elmúlt évek bérfejlesztésének is köszönhető, hogy míg néhány évvel ezelőtt a kezdő orvosok több mint 50 százaléka elvándorolt, ma 77-78 százalékuk az állami egészségügyben kezdi meg a munkát. A rezidensek bérrendezése pedig motorja volt a szakorvosi béremelésnek is - tette hozzá. A hallgatóság többször hangot adott nemtetszésének.
Ez is érdekelhet
A kormány tisztában van azzal, hogy szükséges a további béremelés - mondta az államtitkár, ugyanakkor rámutatott arra, hogy az orvosok átlagbére - a statisztikák szerint - mára eléri a 800 ezer forintot. Ez annak következménye, hogy vannak olyanok, akik a bértáblához képest jóval többet keresnek - jegyezte meg.
