A MESZK önkitöltős online kérdőívére október 9. és 13. között válaszolhattak a köztestület tagjai, összesen 30 042 szakdolgozó töltötte ki - írja a Népszava . A minikutatással a kamara vezetői egyben felhatalmazást kértek az ápolóktól, szakdolgozóktól arra, hogy milyen tiltakozó akciókat támogatnának, ha nem sikerül módosítani a jogszabályt. A szakdolgozói kamara egyébként az első perctől elutasította törvényt, hiszen míg az orvosok legalább béremelést, ők most semmit nem kapnak a foglalkoztatási körülményeik teljes átalakításáért cserébe.
A legtöbben végleg elhagynák a pályát
A kérdőívet kitöltők fele kórházban dolgozik, és mindössze hat százalékuk hajlandó aláírni az új munkaszerződéseket. Arra a kérdésre, hogy amennyiben fölmondják a munkájukat, hová mennének dolgozni, a legtöbben, 8758-an (30 százalék, azaz a kitöltők közel harmada) úgy válaszoltak, végleg elhagynák a pályát. Szintén sokan írták, hogy munkájuk elvesztése esetén a magánegészségügyet választanák.
Pánikolnak a szakdolgozók
Babonits Tamásné, a szakdolgozói kamara alelnöke a témával kapcsolatban elmondta, levelet küldtek Pintér Sándor belügyminiszternek, és Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének, amelyben jelezték, a felmérés adatai alapján az új törvény bevezetésének milyen kockázatai lehetnek, és egyeztetést kértek a módosításokról. Az alelnök úgy véli, az új jogállási törvény pánikot keltett a szakdolgozókban, és már most annyian keresnek állást, hogy az lassan veszélyezteti a kirendeléseket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Mint arról korábban mi is írtunk , október 6-án egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a parlament a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós által benyújtott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. A jogszabály egyik újdonsága, hogy létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni. Rögzítették a béremelés, az illetményszámítás és minősítés kereteit, továbbá a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra, a munkaidőre, a nyilvántartásra vonatkozó szabályokat. A foglalkoztatást, a fizetést, a minősítést, az illetményen kívüli juttatásokat érintő részletszabályokat a kormány rendeletben határozza meg.
