Az egészségügy területén komoly lemaradásunk van az EU-15 átlagához, és a többi visegrádi országhoz képest is. A mutatóink gyengébbek, mint amilyenek a '80-as évek végén voltak, ráadásul hazánk gazdasági fejlettségéhez képest az elvárhatónál rosszabb a népesség egészségi állapota - idézi az Mno.hu Orosz Évát, az ELTE egyetemi tanárát, aki a Tárki Társadalmi riport 2016 című kötet bemutatóján szólalt fel.
Sok haláleset elkerülhető lenne
A különböző iskolai végzettséggel rendelkezők egészségi állapotát vizsgálva lényegesen nagyobb a különbség, mint az EU-15 országaiban (vagyis az unió ezredfordulós tagországaiban) - ez derül ki az oktató Kollányi Zsófiával írt tanulmányából. 2014-ben a negyvenéves magyar férfiak életkilátásai 6,8 évvel voltak rövidebbek
a vizsgált országok átlagánál. Még a Visegrádi Négyek országainak átlagéletkoránál is rövidebb 2,2 évvel. Az 1960-as évektől csupán 1,4 év a javulás a férfiak negyvenéves korban várható átlag élettartama között. A nők esetében sem sokkal jobb a helyzet. 2014-ben az EU-15 országok és a hazai várható élettartam átlag között 4,8 év volt a különbség.Rengeteg haláleset megelőzhető lenne
Az idő előtti, korai halálozás száma azonban jelentősen lecsökkent 2003 és 2013 között, a férfiaknál 33 százalékkal, nők esetében pedig 27 százalékkal. Nem sok örömre ad okot ugyanakkor, hogy a kezelhető, megelőzhető (vagyis optimálisan működő ellátással és eredményes megelőzéssel elkerülhető lenne) halálozások tekintetében Magyarország áll a legrosszabb helyen a V4-ek közül.
A százezer lakosra jutó megelőzhető halálozás hazánkban 2,10, míg ez a szám Csehországban 1,51, Lengyelországban 1,48, Szlovákiában pedig 1,86. Ennél is borúsabb a kép, ha a kezelhető halálozásokat nézzük. E tekintetben ugyanis még rosszabb, 2,52 a magyar mutató, míg Csehországé 1,81, Lengyelországé 1,72, Szlovákiáé pedig 2,44. A rossz mutatók egyik okának az egészségügy alulfinanszírozottságát jelöli meg a tanulmány, az EU-ban szinte egyedülálló módon a DDP-arányos finanszírozás az utóbbi években még csökkent is.