"...eddig sem a jogszabályokkal, hanem azok végrehajtásának hiányosságaival volt a probléma. A kérdés az, hogy a kormányzati szervek elkezdik-e alkalmazni a jogszabályokat" - mutatott rá közleményében a szervezet. A TASZ mindemellett komoly civil sikerként értékeli, hogy a szakmai szervekkel és szakértőkkel közös erőfeszítéseik nyomán a kormány végre valóban komolyan veszi a problémát. "Erre utal, hogy múlt pénteken (ugyan lehetetlenül rövid, hétfőig tartó véleményezési határidővel, de) megjelent az EMMI honlapján a miniszter által beharangozott rendelet tervezete , amely a kórházi fertőzésekkel foglalkozik. Ezzel párhuzamosan plakátkampány is indult, amely a kézmosás fontosságára hívja fel a figyelmet" - hangsúlyozta a társaság.
A TASZ meglátása szerint a tervezetben a kormány számos előremutató rendelkezést rögzített. Kezdve az olyan gyakorlati intézkedésekkel, hogy biztosítani kell a kézfertőtlenítés lehetőségét, egészen addig, hogy a rendelet némileg átrendezi a jogszabályok betartását ellenőrző és adott esetben szankcionáló hatóságok hatásköreit. "Noha ezek hasznos intézkedéseknek látszanak, a probléma gyökere nem ez. A kézmosás nem azért nem volt eddig lehetséges az egészségügyi intézményekben, mert nem írta elő jogszabály, hanem mert nincs szappan, kézfertőtlenítő. Hasonlóképp: a hatóságoknak már most is számtalan módjuk lenne arra, hogy fellépjenek a mulasztó szervekkel és intézményekkel szemben, a hatáskörük kibővítése önmagában nem orvosolja az eddigi tétlenkedésüket. Az egészségügy működésének feltételeit már most is részletes szabályok rögzítik, de azt, hogy ezeket a szabályokat betartják-e az intézmények, minden értesüléseink szerint csak felszínesen ellenőrzik az állami hatóságok" - mutatott rá a jogvédő szervezet, hozzátéve, hogy a cél nem az intézmények és az egészségügyi dolgozók szankcionálása, hanem hogy az egészségügyi intézmények képesek legyenek betartani a szabályokat, amihez szintén az államnak kellene megadnia a megfelelő anyagi és szakmai támogatást.
"A rendelettervezetből ugyanakkor nem derül ki az, hogy az állam pluszforrásokat rendelne a bevezetendő többletkötelezettségekhez, mint ahogy az sem, hogy hogyan biztosítható az új előírások teljesítéséhez szükséges megnövekedett emberi erőforrás" - hívta fel a figyelmet közleményében a TASZ.