Eltitkolták a kórházi fertőzéseket?
Az egészségügyben a legakutabb pont, amelyben lépni kell, az a kórházi fertőzések kérdése
- mondta Kásler Miklós onkológus, az új emberierőforrás-miniszter. Az idézet a Magyar Hírlapnak adott, június 1-én megjelent interjúból származik, de számtalan más megszólalásában is a top három probléma közé sorolta a kórházi fertőzések ügyét .
Kásler szerint már kész is a cselekvési terv, azonban azt még nem hozta nyilvánosságra. Az Emmi a hvg.hu megkeresésére nem válaszolt, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, Velkey György azt mondja, ők sem ismerik a részleteket.
Azt, hogy a kórházi fertőzések kérdése a legakutabb probléma lenne az egészségügyben, más korábban nem mondta ki. Vagy mert nem látta annak - az Országos Onkológiai Intézet eddigi főigazgatójával ellentétben -, vagy annak látta, csak nem beszélt róla. Kívülről - és részben belülről - is inkább az első válasz tűnik helyesnek. A kórházi fertőzések ellen küzdő Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) elnökhelyettese, Hegedűs Zoltán azt mondta, az eddigi országos tiszti főorvos, Szentes Tamás érdemben nem nézett szembe a valós helyzettel, és nem tett azért, hogy a kórházi fertőzések száma a gyakorlatban is csökkenjen.
Szentest az elsők között váltotta le Kásler Miklós miniszter, ami Hegedűs szerint biztató jel arra, hogy az új vezetés komolyan veszi a problémát. A TASZ régóta próbálja megtudni a kórházi fertőzésre vonatkozó adatokat , ám mindenért küzdenie kellett.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kórházi fertőzésekről évek óta folyik a számháború
Mint annyi minden másról, a kórházi fertőzések számáról is évek óta folyik a számháború. Hivatalosan ugyanis viszonylag keveset kommunikáltak róla: legutóbb tavaly szeptemberben tájékoztatott az Emmi arról, hogy negyedével csökkent a kórházi ellátással összefüggő járványok száma Magyarországon a 2015-ös adatokhoz képest. Ez is egy sajtóhírre volt reagálás, a Magyar Nemzet ugyanis megírta, hogy 2016-ban 1481 multirezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak is ellenálló kórokozóval (is) megfertőződött beteg halt meg a kórházakban.
Ez is érdekelhet
Nem véletlen, hogy az Emmi a 2015-ös adatokra hivatkozik: az ÁNTSZ honlapján talált, a hivatal szerint közérthető adatokat közlő, de civileknek nehezen értelmezhető jelentés alapján 2016-ban volt egy kiugrás. A jelentés szerint ennek részben az az oka, hogy a mikrobiológiai vizsgálatok száma is nőtt, így több esetet azonosítottak. Az Emmi - ahogy a jelentés is - arra hivatkozott, ez világjelenség, az oka pedig az, hogy egyre nagyobb a kórházban ellátott betegek köre, akiken egyre magasabb kockázatú beavatkozásokat hajtanak végre, és terjed az antibiotikumok helytelen alkalmazása - olvasható a cikkben, mely teljes termében itt érhető el.
