Kórházi ügyek

Május végén 27,2 milliárd forinttal tartoztak a kórházak a beszállítóiknak, csaknem egymilliárd forinttal kevesebbel, mint egy hónappal korábban.

100 liternyi alkoholos kézfertőtlenítőt adományozna Semmelweis-napon a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete. Szavazással dől el, hogy melyik budapesti kórház kapja meg az adományt.

A magasabb fizetés csak egyik ok a sokból, amelyért a magyar orvosok szívesebben dolgoznak Nagy-Britanniában. Itthonról a megbecsülést hiányolják, külföldön pedig a képzéseket dicsérik a szakemberek.

Az orvoshiány már távolról sem csak a kis települések problémája: több mint félezer felnőtt- és gyermekorvos, illetve fogorvos tűnt el a helyi rendelőkből.

Emelni kell a mentődolgozók bérét, illetve a munkakörülmények javítása is kiemelt cél az Országos Mentőszolgálat és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének véleménye szerint.

Növelnék a praxisközösségek számát, illetve a népegészségügyi szolgáltatások színvonalát a 13 milliárd forintos keretből.

Mind a betegnek, mind a társadalombiztosítónak jobb lenne, ha a külföldön balesetet szenvedett beteget otthon gyógykezelnék, sokszor mégis kint reked a páciens.

17,2 milliárd forintot fordítottak négy év alatt a várólisták csökkentésére - a legnagyobb változás a térdprotézis-beültetéseknél érzékelhető.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthatják a kórházfejlesztéseket, így hamarosan megkezdődhetnek az átalakítások.

A tegnapi naptól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek azok a tanulók, akiknek idén március 31-én járt le a diákigazolványuk, de még nem sikerült elhelyezkedniük, és így nem biztosítottak.

Az ápolók megbecsültségét, a szakdolgozó-utánpótlás nehézségeit emelte ki, valamint az ápolói életpályamodell bevezetését sürgette a Magyar Ápolási Egyesület elnöke csütörtökön Budapesten.

Novembertől 33 ezer forintos kiegészítő pótlékot kapnak a védőnők. Lázár János szerint az állami egészségügyi rendszerben lenne a védőnői hálózat helye.

Magyarország legmodernebb mágneses rezonanciás (MR), kutatási és klinikai diagnosztikai célú készülékét helyezték üzembe a Pécsi Diagnosztikai Központban (PDK).

Beszüntették a SOTE klinikáján állítólag tíz éve működő gyakorlatot, mely szerint a betegek egy listát kapnak arról, hogy milyen alapvető higiénés és egészségügyi eszközöket kell magukkal vinniük.

Vészesen megnövekedett az ápolóhiány a magyarországi kórházakban, amire a bérnővérek alkalmazása sem megfelelő reakció a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara vezetője szerint.

Mintegy húszmilliárd forint lesz elérhető egészségügyi intézmények számára olyan fejlesztések és szakmai képzések megvalósítására, amelyek a betegek biztonságot növelik.

A Magyar Kórházszövetség üdvözli, hogy ismét nőni kezdtek az egészségügyre fordított közkiadások, ugyanakkor fontosnak tartja jelezni, hogy a béremelések területén további - hasonló nagyságú - lépések szükségesek a biztonságos betegellátáshoz, az elvándorlási folyamat megfordításához.

Bár kórházi ágy bőven van, a betegek mégsem tudnak befeküdni, mert nincs elegendő forrás mindenki kezelésére.

Német kimutatás szerint a non-doktori rendszer pénzügyileg nem könnyít az egészségügy kiadásain - állítja Dr. Gaál Csaba emeritus.

Bár Magyarországon évente körülbelül nyolcvanezer új rákbeteget diagnosztizálnak, tavaly kevesebb mint 700 kérelem érkezett csak külföldi gyógykezelések finanszírozására.

50 milliárd forintot kér az egészségügyi kormányzat sürgős extra támogatásként az ágazatnak, hogy a dolgozók tavalyi jelentősebb béremelése ne veszítse el az értékét.

Megerősítette a januárban alakult Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK), hogy egy adminisztrációs hiba miatt dolgozóik egy részének hosszabb-rövidebb ideig nem volt érvényes társadalombiztosítása.