Kórházi ügyek

Ficzere Andrea, a Kórházszövetség új elnöke szerint azért keletkezik olyan sok kórházi adósság, mert az intézményeknek olyan szabályokat kellene jelenleg betartaniuk, amelyeket a mai magyar egészségügyben szinte képtelenség.

Már hetekkel ezelőtt elromlott a lift a mátészalkai kórházban, ezért nemcsak a rokonok, hanem a beteghordók is ölben szállítják a betegeket.

A kétéves szemsérült kisfiút kórházról kórházra vitte a mentő, végül csak 21 óra elteltével kezdték meg az ellátását. Az ügyet a Nemzeti Népegészségügyi Központ vizsgálja.

Reformbizottságot hozott létre a kormány, amelyik kidolgozza, hogy pontosan hogyan lehet rövidíteni az orvosképzésen. A cél, hogy a frissen végzett orvosok minél hamarabb gyógyíthassanak - és enyhítsék a kínzó orvoshiányt Magyarországon.

Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség új elnöke szerint, ha a kórházakba csak azok kerülnének be, akiknek erre valóban szükségük van, akkor az állami ellátórendszerben is meglenne az a figyelem és idő, amit a betegek a magánellátásában látnak.

Elkeseredettek az egészségügyi bérígéret miatt az ágazati dolgozók, ezért egyeztetést kezdeményeztek a kormányzattal. Nem értik például, hogy az orvosokat és a műszakiakat egyáltalán érinti, a szakdolgozók pedig az összegszerűséget nem látják tisztán.

A tajvani egészségügy számos európai ország számára is követendő példa lehetne. A politika ugyanakkor jelentősen megnehezíti a szigetország kapcsolatteremtését más államokkal.

A közegészségügy helyzete kétségbeejtő volt 1917-ben Magyarországon. Nemcsak a tomboló első világháború szedte áldozatait, hanem a hihetetlenül rossz kórházi és népjóléti ellátás is okolható volt a természetes fogyásért.

Idén adták át először a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány és a Magyar Kórházszövetség által alapított Családbarát kórház díjat. Elsőként a Bács-Kiskun Megyei Kórház kapta meg az elismerést.

Lassul az orvoselvándorlás a kormányzat által nyilvánosságra hozott adatok szerint, arról viszont nincs információ, hogy aki egyszer elment, visszajön-e Magyarországra dolgozni. Az ápolók körében inkább a pályaelhagyás a jellemző.

A Magyar Orvosi Kamarában választásokat tartanak, ami a korábbi években gyér érdeklődés mellett zajlott, idén azonban nagyobb a tagok aktivitása.

A kórházak finanszírozásának átalakítását és az Emberi Erőforrások Minisztériumával való hatékony együttműködést is fontos célnak nevezte Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség új elnöke.

Közel harmincezer beteg vár valamilyen orvosi beavatkozásra jelenleg Magyarországon. A legtöbben szürke hályog miatt kerültek várólistára, míg a leghosszabb várakozási idő a fél évet is meghaladja.

Minden eddiginél pontosabb diagnózis felállítására képes a világszinten elérhető legmodernebb ultrahangkészülék, amely már egy magyar klinikán is megtalálható. Az eszközt várandósgondozásra, magzati diagnosztikára és bizonyos nőgyógyászati kórképek felderítésére használják majd.

Az egyik magyar magánbiztosító kutatása igazolta: hiába lesújtó a lakosság véleménye az állami egészségügyről, nem engedhetik meg maguknak, hogy magánkórházakban gyógyuljanak.

Nemcsak a szükséges számú személyzet, de a megfelelő eszközök sem állnak rendelkezésre a hazai pszichiátriákon. Ez vezethet olyan tragédiához, hogy megfullad egy kikötözött beteg.

A kórházigazgatók miatt halmoztak fel az intézmények gigantikus adósságokat? Vagy a GDP-arányosan is alulfinanszírozott egészségügyi rendszer a hibás? Ha nem az intézményvezetőket terheli a felelősség, akkor miért kezdett elbocsátásokba a minisztérium?

Bár továbbra is jellemző a pénzhiány, a kórházak áldozatos fellépése azonban bizakodásra ad okot a kórházi fertőzések megelőzéssével kapcsolatban.

Költségvetési felügyelőket nevez ki a legtöbb adósságot felhalmozó 13 kórház élére a kormány. Az igazgatók közül pedig többet menesztenek - az elbocsátásokat április elsején már el is kezdték.

Az új ellenőrzés értelmében büntethetik a kórházakat, ha a legkorábbi szabad időponthoz képest későbbre jegyzik elő a beteget. A várólista-csökkentési program azonban tovább folytatódik, idén mintegy 6 milliárd forintot áldoznak erre a célra.

Áprilistól megújul a kórházakban a várólisták rendszere. A cél, hogy a műtéti lehetőségeket kihasználva az intézményekben a lehető legkorábban operálják meg a betegeket.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) áprilistól élesíti az új várólista-szabályokat.