"Az én doktor nénim mindig segít, ha beteg vagyok. Nagyon kedves és bízom benne" - írja kedvenc doktor nénijéről a 11 éves Vintze Regina. A zirci kislány mellett még igen sok gyermek döntött úgy, hogy saját rajzzal köszöni meg a közös házi gyermekorvos, dr. Benczik Adrienn odaadó munkásságát a Csodadoki Rajzpályázaton keresztül. A doktornő 2001 óta, azaz immár 16. éve látja el a kisbetegeket a Bakony fővárosában.
A közgazdaságtantól az orvoslásig
"Édesanyám egyik legjobb barátnője volt az általános iskolai biológiatanárom. Ő gyakran mondogatta, hogy belőlem gyermekgyógyász lesz, pedig igazából egyáltalán nem szerettem a biológiát. Egészen a középiskola negyedik osztályáig jobban vonzotta az érdeklődésem a közgazdaságtan vagy a jog is. Akkor azonban gyógyszerész édesapám elvitt egy orvosi diplomaosztóra, ami teljesen elkápráztatott és meggyőzött arról, hogy engedve szüleim, tanáraim jó szándékú nyomásának orvosnak kell tanulnom" - emlékezett vissza dr. Benczik Adrienn arra, miként indult a pályája.
Mint elmondta, tanulmányai során az intenzív terápia foglalkoztatta leginkább, szakdolgozatát is e témakörben írta. Hatodéves hallgatóként ugyanakkor az ajkai Magyar Imre Kórháznál töltött egy szigorló évet, ahol az akkori főorvos, dr. Uhl Károly hozzáállása és szakma iránti tisztelete meggyőzte arról, hogy érdemes inkább a gyermekgyógyászat mellett döntenie.
Miután 1991-ben letette a szakvizsgát, magánéleti okokból Veszprémbe költözött. Tulajdonképpen egy véletlen folytán, egy herendi házi gyermekorvosi interjú során találkozott dr. Gáti István főorvossal, aki elhívta a Csolnoky Ferenc Kórház éppen szerveződő gyermek intenzív részlegéhez. Ez egy ideig helyileg a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályon működött, majd átkerült az új tömbbe költöző gyermekosztály mellé.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Dr. Benczik Adrienn egészen 2001-ig a gyermekek intenzív ellátásában dolgozott, majd házi gyermekorvos lett a Veszprémtől 25 kilométerre fekvő Zircen. "Sümegen nőttem fel, Zirc pedig egészen hasonló léptékű kisváros. Bevallom, jobban is szeretek itt élni, mint Veszprémben. Tetszik az emberek egymáshoz való közelsége, és az sem zavar, ha gyakran megállítanak az utcán, hogy tanácsot kérjenek tőlem" - árulta el a doktornő, aki gyermekgyógyászati végzettsége mellett felnőtt intenzív szakvizsgát és háziorvostanból licenszvizsgát is tett, havonta néhány alkalommal pedig a veszprémi sürgősségi osztályon látja el a műszakvezetői teendőket.
A gyerekekkel könnyű, a szülőkkel nem mindig
"A gyerekgyógyászat egy nagyon tiszta dolog. Amikor belépnek a rendelőbe, többnyire már látom, mennyire betegek. A gyerekek nem játszanak rá a tünetekre, úgy viselkednek, ahogy kell. A felnőttek ilyen szempontból sokkal kiszámíthatatlanabbak. Persze ettől függetlenül sok a hasonlóság. A legfontosabb, hogy sosem szabad csak a betegséget nézni, foglalkozni kell magával az emberrel is" - fogalmazott a zirci gyermekorvos, hozzátéve, hogy bár egyesek lenézik a házi orvosi tevékenységet, az valójában igen nagy felelősséget igényel. "Sokszor egy szál fonendoszkóppal kell öt perc alatt nagy döntéseket meghoznunk" - hívta fel a figyelmet.
Kitért rá, a gyerekekkel a legtöbbször könnyű szót érteni. Ebben nagy segítség, ha a vizsgálat alatt a kicsik a szülő ölében ülhetnek, valamint fontos az is, hogy közvetlenül velük kommunikáljon az orvos. "Ha már elég nagyok, igyekszem rávenni őket, hogy maguk mondják el a jelentkező panaszaikat. Viccesen szoktam is nekik mondani, hogy majd beszélek a magyartanárral, hogy legközelebb ez legyen az iskolai fogalmazás témája. Mindenesetre a módszer jól működik - előfordul, hogy a 2-3. alkalommal a gyerekek már maguktól rászólnak a szüleikre, hogy ők szeretnék inkább elmondani a tüneteiket. Talán úgy lehetne ezt megfogalmazni, hogy a gyerekgyógyászatban az a legnagyobb büszkeség, ha a picinek nem hallom a hangját, mert nem sír, a nagynak viszont hallom a hangját, mert rám köszön az utcán is."
A doktornő elmondta, a szülők túlzott aggódását olykor nehezebb kezelni, mint a gyerekük betegségét, éppen ezért minden esetben egyszerűen, de részletesen összefoglalja számukra, mi történik pontosan a kicsik szervezetében, mire kell odafigyelni, és mikor kell esetleg visszajönni velük. Ha ezeket a szülők megértik, jobban elfogadják a helyzetet, így például egy egyszerű nátha tünetei miatt nem esnek majd kétségbe. Esetenként persze egészen különböző lehet az aggódás valódi súlya. "Nem mindegy, hogy valaki kétnaponta telefonál, vagy negyedévente egyszer. Aki például még sosem járt az ügyeleten, de kihívja az embert hajnali háromkor, azt nagyon komolyan kell venni" - hangsúlyozta dr. Benczik Adrienn.
Ez is érdekelhet
