A központi idegrendszer leggyakrabban kutatott, ezáltal legjobban ismert sejtjei a neuronok, vagyis az idegsejtek. Az agyszövetben azonban olyan, neuronokat támogató idegrendszeri támasztósejtek, úgynevezett gliasejtek is vannak, amelyek eddig szinte alig kerültek a tudósok érdeklődésének középpontjába. A Debreceni Egyetem kutatása tehát hiánypótlónak tekinthető, mivel fókuszában ezeknek a kevésbé ismert sejteknek egyik fajtája, az asztrociták állnak - írta meg az unideb.hu .
"Még csak félig-meddig értjük, hogy az asztrocitáknak milyen feladatuk van, de az bizonyos, hogy jelentőségük sokkal nagyobb, mint ahogy eddig hitte a tudóstársadalom. Fontos például ismernünk a szerepüket a különböző egészséges és kóros állapotokban. Lényeges kérdés, hogy miként vesznek részt a különböző neurodegeneratív betegségek, így az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór kialakulásában, illetve a betegség lefolyásának felgyorsításában" - mutatott rá Pál Balázs, az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének kutatója.
Hogyan kommunikálnak a neuronok és a gliasejtek? Miként érhető ez tetten működés közben, és hogyan lehet mindezt úgy modellezni, hogy szelektíven csak az asztrocitákat aktiváljuk? Az intézet szakembere ezekre a kérdésekre keresi a választ. "A legtöbb hatás, amrely az asztrocitákat célozza, a neuronokra, sőt az egész idegszövetre is hatással van, ezért nagyon nehéz szelektíven gátolni vagy stimulálni őket. A megoldást egy korszerű, mindössze néhány éve kidolgozott módszer, az úgynevezett optogenetika jelenti" - árulta el Pál Balázs.
A kutatócsoport genetikailag módosított egerek agyából származó mintákat vizsgál ezzel a technológiával. A speciális módon életben tartott agyszeleteket kék fénnyel világítják meg egy jól megválasztott protokoll szerint, így szelektíven tudják ezeket stimulálni. Az eljárás során mérik a neuronok elektromos aktivitását, a gliasejtek aktivitását pedig ezzel párhuzamosan, képalkotó módszerekkel vizsgálják.
Az asztrociták optogenetikai aktivációját hazánkban először a Debreceni Egyetemen végezték el, ami országosan is egyedülállóvá teszi a kutatást. Az Élettani Intézet, valamint az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet együttműködésében megvalósuló alapkutatás segíthet jobban megismerni és megérteni az asztrociták által kiváltott hatásokat, ami később hozzájárulhat bizonyos, asztrocitákat célzó terápiák kialakításához. Pál Balázs szerint a jövőben elképzelhető akár olyan asztrocitákra ható gyógyszerek fejlesztése, amelyek lassíthatják az olyan neurológiai és pszichiátriai betegségek kialakulását, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson kór, a depresszió és a skizofrénia .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
