Mi a fülzúgás?
A fülzúgás, fülcsengés vagy egyéb, más jellegű hang észlelése nem önálló betegség. Akkor beszélünk róla, amikor a beteg olyan hangot hall, ami nem külső hangforrásból ered, nem valós hang. Magához a fülzúgáshoz a jelenleg elfogadott elméletek szerint a hallókéregben kialakuló hibás idegsejt aktiválódás, szinkronizáció vezet. Az ezt kiváltó okok sokfélék lehetnek.
A fülzúgás előfordulása és okai
Többféle okra vezethető vissza a fülzúgás, amelynek alapvetően két formáját különböztetjük meg: az egyik az objektív, a másik a szubjektív fülzúgás.
Az objektív változat ritkább. Ez a típusú fülzúgás olyan, amit nem csak a beteg hall, hanem az orvos is érzékelheti. Ennek hátterében állhat például érszűkület, érgomolyag, a szájpad, illetve a dobüregi izmok görcsös összehúzódása, esetleg rágóízületi betegség.
A szubjektív típust csak a beteg hallja. Ennek a panasznak rengeteg oka lehet, köztük egészen banálisak is: például fülzsírdugó, fülkürthurut, fülgyulladás, egyéb fülbetegség. Ilyenkor előfordul, hogy a panasz lázzal, fájdalommal együtt jelentkezik. Állhat a hátterében otoszklerózis nevű halláscsökkenést okozó csontosodási zavar, de kialakulhat a probléma zajártalom után is.
Jelentkezhet koponya- és agysérülések után, az idegrendszer betegségeinél, anyagcsere betegségeknél, magas vérnyomású betegeknél, kialakulhat keringési zavarok talaján és bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is. Mozgásszervi problémák, nyakcsigolya-elváltozások, a nyak- és vállizmok feszessége is állhatnak a hátterében. Stressz, neurózis, pszichiátriai betegségek velejárója is lehet.
Koncerten, zajos helyen való tartózkodást követően gyakran keletkezik fejzúgás, ami általában magától megszűnik hosszabb-rövidebb idő alatt. Olyan embereknél, akik a zajhatásnak tartósan, vagy túl gyakran vannak kitéve a fülzúgás állandósulhat és akár halláskárosodás is társulhat hozzá.
A tünet egyfajta hallásérzet, ami a beteg mindennapjait megkeseríti.
Fülzúgástól sok ember szenved, de ennek a mértéke változó. Néhányuknál a fals hang csak enyhe mértékben és kifejezetten csendes helyen jelentkezik, nem okoz életviteli problémát.
Másoknál a fülcsengés komoly gondot jelent, mert folyamatosan fennáll, zavarja munkáját és pihenését, amitől a beteg egyre feszültebbé válik. Ez a feszültség, stressz pedig tovább erősítheti fülzúgását. Amennyiben a fülzúgást a hang hallása mellett egyéb tünet is kíséri, például láz, halláscsökkenés vagy szédülés mielőbb orvoshoz kell fordulni.
A fülzúgás diagnózisa
A diagnózis felállítása egy protokoll szerint zajlik, a kivizsgálás során az orvos ezt követi. Az első lépés a pontos anamnézis felvétele. Maga a kivizsgálás a kiváltó okok felkutatását célozza. Ki kell deríteni, van-e a betegnek valamilyen egyéb krónikus betegsége, aminek a kísérője lehet a fülzúgás, érte-e valamilyen külső hatás, volt-e középfülgyulladása. Előfordulhat, hogy a fülzúgás ennek a bakteriális fertőzésnek egy maradványtünete.
Tekintettel arra, hogy a fülzúgás sok betegség kísérője lehet a kivizsgálásban a fül-orr gégész mellett részt vesz ideggyógyász, szemész, reumatológus, belgyógyász is. Általában képalkotó vizsgálatok (nyaki ultrahang, nyakcsigolya röntgen, MRI) is segítik az ok felderítését.
A fülzúgás kezelése, gyógyulási esélyei
A kezelés minden esetben a fülzúgás kiváltó okának kezelését jelenti. Ha például fülzsírdugó okozza a panaszt, akkor azt eltávolítják, ha pedig valamilyen fülbetegség, akkor az annak megfelelő gyógymódját alkalmazzák. Ilyen esetben általában maga a fülzúgás is azonnal, illetve a gyógyulást követően megszűnik.
Amennyiben az elvégzett vizsgálatokkal a fülzúgás okát nem tudják kideríteni, a jelenlegi terápiás lehetőségek - keringésjavító gyógyszerek alkalmazása szájon át vagy infúzióban, pszichoterápia, a fülzúgást elfedő zajgenerátor, alternatív gyógymódok - hozhatnak enyhülést.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész szakorvosnak.