Mi a gégeszűkület?
Gégeszűkületről akkor van szó, amikor a gége átmérője valamely okból csökken, így a bejutó levegő mennyisége kevesebb. A légúti szűkület lefolyását részben mértéke, részben a kialakulás sebessége határozza meg. A problémát más és más dolgok okozhatják felnőtteknél és gyerekeknél, a következmény viszont mindkét esetben ugyanaz: kevesebb levegő/oxigén kerül a tüdőbe. Ha a gégeszűkület hirtelen alakul ki, például idegen test vagy allergiás reakció miatt, akkor életveszélyes állapot is előállhat, míg más esetekben a folyamat olyan lassan haladhat előre, hogy sokáig rejtve marad.
Tünetek
A gégeszűkület előfordulása
Mivel rengeteg oka lehet, súlyossága pedig nagyon különböző, az előfordulási gyakoriságról pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Az ellátott betegek száma osztályonként is erősen változó lehet: egy onkológiai betegekkel foglalkozó-, illetve allergológiai profilú osztály vagy sürgősségi betegellátó részleg gyakran találkozhat ilyen páciensekkel, más osztályok viszont ritkábban.
A gégeszűkület okai
Gyerekkorban kiváltó ok lehet a fejlődési rendellenesség, de okozhatnak gégeszűkületet a légutakba kerülő idegen testek és különböző gyulladásos betegségek is. Gyakori ok a gége szintje alatti gégegyulladás, amelyet a köznyelv kruppként ismer. Előbbiek mind potenciális veszélyt jelentenek a gyerekekre.
Felnőttkorban balesetek, légutakba kerülő maró anyagok, daganatos állapotok és idegen testek, illetve gyulladásos állapotok okozhatnak gégeszűkületet, de jelentkezhet allergia miatt is. Az allergének közül a legveszélyesebbek a rovarmérgek, ugyanis a darázs és a méhcsípés nagyon hirtelen válthat ki allergiás reakciót, de ugyanez igaz az ételallergiára is.
Okozhat szűkületet a gége és a légcső hegesedése is, ami korábbi műtétek vagy gégesérülés után történhet, de például tartós gépi lélegeztetés eredményeképpen is bekövetkezhet. Kevésbé gondolunk rá, de például egy kezeletlen gyomorsav-visszaáramlás - reflux - is okozhat szövődményeket a gégében azzal, hogy folyamatosan gyulladásban tartja az algaratot, a nyelőcsövet és a gégét.
A gégeszűkület tünetei
A tünetek mindig a gégeszűkület mértékétől és a kialakulás körülményeitől függenek. Szerencsésebb esetben már a szűkület kezdetekor elmegy a beteg hangja, esetleg bereked. Ezek figyelemfelhívó jelek, ugyanis a gége a légutak fölső szakasza, az úgynevezett hangrés kellő tágassága és a hangszalagok ép mozgása pedig feltétele a hangképzésnek, a gégén átáramló megfelelő légzésnek. Emiatt ha a gége valamilyen okból beszűkül, a hang is megváltozhat. Ilyenkor mód van megfelelő kivizsgálásra.
Sajnos az sem ritka, hogy a lassan kialakuló gégeszűkülethez a beteg fokozatosan hozzászokik: jó darabig sem neki, sem a családnak nem tűnnek fel a figyelmeztető jelek. Ilyenkor a légzési panaszokat kevésbé érzékelik, vagy esetleg csak akkor veszik észre, amikor hirtelen átlépnek egy komolyabb határt. Ez daganatoknál jellemzőbb, ahol sokáig nincs speciális tünet.
A gégeszűkület diagnózisa
A diagnózis orvosi vizsgálattal állítható fel részletes kikérdezést követően. A gégészeti szakrendeléseken indirekt tükrözést végeznek, és most már szerencsére egyre több helyen eszközös vizsgálat, merev- vagy száloptikás vizsgálat is rendelkezésre áll. Ezekkel az eszközökkel láthatóvá válik a gége belseje. A kivizsgálások során szükség lehet képalkotó vizsgálatokra is.
A gégeszűkület kezelése
A kezelés minden esetben a kiváltó októl függ. Ha a légút nagyobb mértékben elzáródik, intubálásra is szükség lehet, ilyenkor a beteg a mentőben vagy az intenzív osztályon oxigént is kaphat az eszközön keresztül. Bizonyos esetekben gége- vagy légcsőmetszés is indokolt.
Ha lassan kialakuló problémáról van szó, akkor a kezelés a szakorvosi kivizsgálás eredményétől függően kezdődhet meg. Daganatok esetében egyénekre tervezett komplex terápiára van szükség, amelynek része lehet műtét, sugárkezelés, illetve gyógyszeres kezelés.
Allergia esetén sürgős gyógyszeres beavatkozásra van szükség, amely allergiaellenes gyógyszeres kezelést jelent. Gyulladásoknál főleg különböző gyógyszerek jönnek szóba, de van, amikor műtét szükséges. Hegesedéseknél szintén egyénre szabott műtéti megoldásokra kerülhet sor.
A gyógymódokról minden esetben szakorvosok döntenek, néha teammunkában. Ennek tagja fül-orr-gégész, onkológus, tüdőgyógyász, refluxnál pedig például gasztroenterológus lehet - attól függően, hogy a szűkület hátterében milyen betegség áll.
A gégeszűkület megelőzése, hasznos tudnivalók
Hirtelen kialakuló nehézlégzés esetén azonnal mentőt kell hívni, és ha a beteg egyedül van otthon, akkor az ajtót nyitva kell hagynia. Ha valaki ismeri a betegségét és vannak gyógyszerei, akkor ezeket pontosan kell szednie.
Sok méh-, illetve darázsméreg-allergiás betegnek van saját öninjekciója, amelyet csípés esetén be kell magának adnia, azután pedig mentőt hívnia. Ezért is fontos a gondos kivizsgálás. Az esetlegesen fennálló reflux megfelelő kezelésével is sokat lehet tenni a későbbi problémák megelőzéséért.
Fontosak a szűrővizsgálatok is, amelyekkel időben észrevenni és kezelni lehet a betegségeket, amelyek így jobb eséllyel gyógyíthatóak. Mivel a dohányzás növeli a légzőszervi daganatok kialakulásának esélyét, mellőzésével eleve csökkenteni lehet a gégedaganat, és így a gégeszűkület rizikóját. Ugyanez igaz az alkoholfogyasztásra, amely ugyancsak növeli többek között a gégedaganatok előfordulását.
A gégeszűkület gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek mindig a kiváltó októl és kezelhetőségétől függnek.
A gégeszűkület szövődményei
A gégeszűkületnek fulladás és tartós oxigénhiányos állapot lehet a szövődménye, utóbbinak pedig szervi, főleg agyi következményei lehetnek.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Koppány Judit fül-orr-gégész, audiológus, immunológus- allergológus főorvosnak.