Emésztőrendszeri megbetegedések : Gyomor- és nyombélfekély
Táplálkozásunk igen összetett és bonyolult életfunkció. Feladata a szervezet minden sejtjének ellátása energiával és egyéb tápanyagokkal, amelyeket azok anyagcseréjük során használnak fel. Az emésztőrendszer megbetegedései gyakoriak, és az alapbetegségen túl általában további súlyos szövődményekhez is vezethetnek, a tápanyagok felszívódásának zavara vagy hiánya miatt. A fertőzéseken kívül életvitelünk - például nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód vagy az alkoholizmus - következménye is lehet ilyen megbetegedés. Jelenleg az emésztőrendszeri megbetegedések hazánkban az ötödik leggyakoribb haláloknak számítanak.
Gyomor- és nyombélfekély tünetei és kezelése
Mi a gyomor- és nyombélfekély?
Akkor beszélünk gyomor- és nyombélfekélyről, ha az érintett terület nyálkahártyájának folytonossága megsérül, azon felszínes vagy mélyre terjedő sebfelszín alakul ki. Ez gyakran krónikus folyamat, de akut esetekben nagyon rövid idő alatt is kialakulhat fekély. Régebben a betegség okát nem ismerték, és emiatt sem kezelni, sem gyógyítani nem tudták, nem álltak rendelkezésre hatékony gyomorvédő gyógyszerek sem. Súlyos esetben csak a műtéti megoldás segíthetett. Ma már az esetek legnagyobb részében a célzott gyógyszeres kezelés megoldást jelent, rendszerint nincs szükség sem műtétre, sem tartós gyógyszerszedésre. Napjainkra megszűnt a "fekélybeteg" életre szóló, és azt hosszú távon megkeserítő diagnózisa is.
Tünetek
A gyomor- és nyombélfekély előfordulása
A felnőttek nagyjából 10 százalékánál fordul elő gyomor- és nyombélfekély. A probléma a két nemet nagyjából azonos arányban érinti, az idősebbek körében viszont gyakoribb ez a betegség. Idősebb korban a gyomorfekély nagyon gyakran tünetmentes vagy tünetszegény, ezért az ilyenkor jelentkező panasz fokozott figyelmet igényel.
A gyomor- és nyombélfekély okai
A gyomor nyálkahártyájának olyan védelmi rendszere van, amely a gyomorsav behatásától megvédi a sejteket. Ha ez a védő funkció valami miatt megbomlik, akkor a gyomorsav a gyomorban is ugyanolyan kárt tud okozni, mint azokon a területeken, ahol nincs ellene védőréteg. Tehát a gyomor- és nyombélfekély nem a gyomorsav mennyiségének növekedése, hanem a védőréteg károsodása miatt alakul ki.
Kérdés, hogy mi vezethet ahhoz, hogy a nyomor nyálkahártyájának védőrétege sérüljön, és védtelenné váljon a savval szemben. Ennek leggyakoribb oka a Helicobacter pylori nevű baktérium jelenléte, ez okozza a fekélyek 60-70 százalékát. A Helicobacter megtelepszik a gyomornyálkahártyán, aminek révén krónikus gyomorhurutot vált ki. E gyulladás talaján alakul ki a fekélybetegség. A Helicobacter normál esetben nem része a gyomorflórának, oda mindig kívülről jut be. A kórokozó jellemzőn közös étkezések során, például közös evőeszközök használatával terjed, és elsősorban olyan fertőzött tudja átadni, aki kevéssé figyel a higiéniára. A fertőződéshez nem kell legyengült szervezet, elég, ha adott pillanatban valami - például stressz vagy egyéb betegség - miatt éppen gyengébb az immunrendszer. A Helicobacterrel történő hosszabb kontamináció (például közös háztartás) is jelenthet fokozott kockázatot.
Megbonthatják a gyomor védekezőrendszerét olyan gyógyszerek is, amelyek bizonyos enzimek gátlásával csökkentik a nyálkahártya védőfehérjéi, a prosztaglandinok termelődését. Ezek közé tartoznak a szteroid típusú szerek, amelyeket általában gyulladásos betegségeknél, asztmánál, allergiánál és autoimmun betegségeknél alkalmaznak. Ezek gyakran hosszabb távú alkalmazásnál okoznak fekélybetegséget, de használatuk ettől függetlenül mindig gyomorvédelem mellett javasolt Hasonlóan jelentős problémát okoznak a nem szteroid gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók is - például a diklofenákszármazékok és a szalicilsav -, köztük azok is, amelyek vény nélkül kaphatók.
Vannak olyan speciális, hormontermelő daganatok is, úgynevezett gasztrinómák (ilyen például a Zollinger-Ellison-szindróma), amelyek a gyomorsavtermelés extrém mértékű serkentése révén okoznak gyomor- és nyombélfekélyt. Ezek a gyakran egészen kis méretű daganatok valahol az emésztőrendszerben - rendszerint a hasnyálmirigyben - növekednek, és egy gasztrin nevű hormont termelnek, a gyomorsav termelését az serkenti. Ezek nagyon ritka kórképek, a fekélybetegségek kevesebb mint 1 százalékát okozzák csak. Viszont ilyen esetekben többszörös fekélyek alakulnak ki, nem típusos, nem jellegzetes helyeken.
Jelentős kockázati tényező a stressz is, amely tartós fennállás esetén krónikus gyomorfekély kialakulásához járulhat hozzá. Veszélyes lehet az akut stresszhelyzet is, így például egy baleset vagy sérülés, esetleg valamilyen sokk vagy égés. Ezek során akár pár nap alatt is kialakulhat gyomorfekély. Az alapvető ok ilyenkor is a gyomornyálkahártya védekező rendszerének károsodása, a sérülést pedig itt is a sav okozza.
Komoly szerepe lehet a fekélybetegség kialakulásában a dohányzásnak. Ennek pontos hatásmechanizmusa még nem ismert, de azt tudják, hogy a gyomorfekély gyógyítása dohányzás mellett sokkal nehezebb és hosszadalmasabb, több szövődménnyel is járhat.
A gyomor- és nyombélfekély tünetei
A fekélybetegség alapvető tünete a felhasban jelentkező éles fájdalom, amely leggyakrabban éhgyomorra jelenik meg. A panasz étkezésre enyhül, de utána visszatér. Vannak olyan irritáló ételek is - a betegség előrehaladásával egyre több -, amelyek panaszokat okoznak. Ilyenek például a csípős és fűszeres, illetve a füstölt ételek, szénsavas italok, alkoholok. Gyakori, hogy a betegek az erős hasi fájdalomra hajnalban is felébrednek. Szintén gyakori, hogy a gyomorpanaszokhoz refluxszerű tünetek - például égő érzés a mellkasban - csatlakoznak. Előfordulhat étkezést követő nagyfokú felfúvódás, gázosodás és szelesség is. Súlyos esetben - ez már a fekély szövődményének számít - vérzés, átfúródás is jelentkezhet.
A gyomor- és nyombélfekély diagnózisa
Típusos tünetek esetén a gyomor- és nyombélfekély gyanúja már az anamnézis alapján felmerül az orvosban, de a pontos diagnózishoz további vizsgálatokra van szükség. Régen kontrasztanyagos röntgenvizsgálatot is végeztek, de ma már nem ez az első lépés, hanem a gasztroszkópia, avagy a gyomortükrözés. Ezzel a módszerrel lehet a legalaposabban megvizsgálni az emésztőrendszer felső részét, felismerni a gyulladást és a fekélyt, illetve kideríteni azt is, hogy a háttérben Helicobacter-fertőzés áll-e. Sokszor már a baktérium által okozott típusos gyulladás is árulkodó, de a biztos eredményt a nyálkahártyáról vett minta gyorstesztelése vagy szövettani vizsgálata adja. Ezekkel a módszerekkel egyértelműen kimutatható a baktérium jelenléte a gyomorban.
A gyomor- és nyombélfekély kezelése
A fekélybetegséget ma már gyógyszeresen kezelik, sebészi beavatkozásra csak szövődmények esetén van szükség. Ha a Helicobacter pylori jelen van a gyomorban, akkor az első lépés - gyulladáscsökkentő és savcsökkentő gyógyszerek alkalmazása mellett - egy speciális antibiotikus kombináció használata. A baktériumot ezzel ki lehet irtani a gyomorból, de a fekély teljes gyógyulásáig - tehát hosszabb távon - szükség van gyulladáscsökkentő és savcsökkentő kezelésre is, ami szintén gyógyszeresen történik. Ha a fekélybetegség hátterében egyéb okot is kimutatnak, akkor fontos annak kezelése. Például el kell hagyni azokat a gyógyszereket, amelyek a nyálkahártyát irritálják vagy károsíthatják, csökkenteni kell a stresszt, el kell hagyni a dohányzást. Fontos egy ideig olyan gyomorvédő gyógyszereket is szedni, amelyek megakadályozhatják a gyomor- és nyombélfekély kiújulását. A gyógyulást diéta tartása is nagyban elősegíti.
A gyomor- és nyombélfekély gyógyulási esélyei
Ma már nagyon jók a fekélybetegség gyógyulási esélyei, de ehhez feltétlenül szükség van a beteg együttműködésére is. Ez azért fontos, mert siker csak a gyógyszerek megfelelő szedésével érhető el. Jelentős szerepe van az életmódi tényezőknek is, például a dohányzás nagyban lassíthatja a felépülést, növelheti a szövődmények veszélyét. A visszaesés veszélyét akkor sem lehet kizárni, ha valaki egyszer már meggyógyult, de a kockázati tényezők csökkentése mindenképpen sokat számít.
A gyomor- és nyombélfekély megelőzése
A fekélybetegség megelőzését segíti az egészséges étrend és a megfelelő higiénia, a stressz lehetőség szerinti kerülése. Fontos, hogy tünetek esetén azonnal megkezdjék a kivizsgálást, a dohányzást pedig mellőzzék. Figyelni kell arra is, hogy a rizikót jelentő gyógyszereket jól átgondolva, orvosi tanács alapján szedjék. Szükség esetén érdemes gyomorvédőket is alkalmazni.
A gyomor- és nyombélfekély szövődményei
A fekélybetegség ma már sokkal kevésbé jár szövődményekkel, mint régen, amikor a vizsgáló eljárások kevésbé voltak fejlettek, valamint nem voltak tisztában a probléma leggyakoribb okával, a Helicobacter-fertőzéssel.
Szövődmények általában elhanyagolt esetekben alakulhatnak ki, például olyankor, amikor a fekély annyira mélyre terjed, hogy elér egy eret, és érsérülést okoz. Ilyenkor hirtelen és komoly gyomorvérzés is kialakulhat, ami akár életveszélyes is lehet. A vérzés gyakran hányással is jár, ugyanis a jelentős mennyiségű vér irritálja a nyálkahártyát, a gyomor pedig igyekszik megszabadulni tőle. Ha a vérzés csak lassú és szivárgó, akkor gyakran lefelé, a belek irányába indul el, és vérszékelés formájában jelenik meg. Ez sötét-bíborvörös vagy fekete, kávézaccra emlékeztető, hirtelen jelentkező, sürgető hasmenést jelent.
A másik komoly szövődmény a perforáció, amely a gyomor átlukadását, a fekély gyomorfalon történő áttörését jelenti. Ha a fekély a szabad hasüregbe tör, akkor egészen nagyfokú, elviselhetetlen fájdalom, vérnyomásesés és rosszullét jelentkezik. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni, és sürgős műtétet kell végezni. Ha a fekély nem közvetlenül a hasüregbe tör be, hanem például a hasnyálmirigy felé, vagy esetleg a hasi zsírszövet lezárja a keletkezett nyílást, akkor tompulhat a nagyon erős fájdalom, így a tünetek kevésbé típusosak lesznek. Ez az úgynevezett fedett perforáció, amely azonban szintén sürgős orvosi ellátást igényel.
A harmadik szövődmény az lehet, hogy a fekély szűkületet okoz a gyomorban. Ez olyan krónikus esetekben fordulhat elő, amelyeknél a fekély már nagyon hosszú ideje fennáll. A szűkület akadályozhatja a gyomor ürülését, a táplálék továbbjutását, hányást vagy táplálkozási képtelenséget okozhat. Műtéti beavatkozásra rendszerint ilyen esetekben is szükség van.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Harasta Edit sebész, gasztroenterológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Klímaválság: bíróságon küzd a fennmaradásáért kilenc apró szigetország
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság hétfőn megnyitotta kéthetes tárgyalássorozát az országok éghajlatváltozással kapcsolatos jogairól és felelősségéről. Ennek keretében több kis szigetország a nagy szennyező országok felelősségre vonását követeli.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
+0 °C
Az ország nagyobb részén borult, párás idő várható. Szitálás, esetleg gyenge eső előfordulhat. A légmozgás döntően gyenge vagy mérsékelt marad. Késő este is döntően 0 és +5 fok közötti értéket mérhetünk. Ami az orvosmeteorológiai helyzetet illeti, jelentős fronthatás nem valószínű.
