Mi a hisztoplazmózis?
A hisztoplazmózis nagyon ritka, Magyarországon alig-alig előforduló gombabetegség, amely még előfordulási helyén is csak az embereknek egy nagyon szűk körét érintheti. Tulajdonképpen egy orvosi szakkönyvbe való ritkaságról van szó. Ha a gomba fertőz, akkor főképp tüdőgyulladást okoz, de jellemzően csak amúgy is immunhiánnyal elő, főleg AIDS-es betegeknél.
Tünetek
A hisztoplazmózis előfordulása
A betegség Magyarországon történő megjelenése extrém ritka, lévén a gomba, amely okozza, a kontinensen sem honos. Gyakorlatilag egy a sok millióhoz az előfordulási aránya, itthon még a Egyesített Szent István és Szent László Kórház infektológiai osztályán is csak elvétve találkoztak vele az elmúlt évtizedekben. A betegség főképp az amerikai földrészen, annak is a keleti részén, Missouri és Ontario környékén fordul elő, illetve egyes ázsiai területeken.
A hisztoplazmózis okai
A betegség kiváltó oka egy olyan gomba (Histoplasma capsulatum), amely nálunk nem honos vándormadarak és denevérek ürülékben fordul elő, onnan belégzéssel jut be a betegek szervezetébe. Önmagában a spóra belégzése nem eredményez tüdőgyulladást, ahhoz az is kell, hogy az érintett súlyos immunhiányos állapotban legyen. Például AIDS-es betegről megyen szó, vagy olyan emberről, aki komoly citosztatikus kezelést kap. Önmagában a diabétesz okozta immungyengeség például nem elegendő ahhoz, hogy valaki megbetegedjen a gombafertőzés miatt.
A hisztoplazmózis tünetei
Az immunbetegségben szenvedőknél a gombaspóra belégzése leggyakrabban tüdőgyulladást okoz, így annak tünetei a jellemzők. A másik lehetőség, hogy a fertőzés több szervet érintő gombás betegséget okoz. Utóbbi miatt sok szervben jelentkezhetnek zavarok, az érintettek fogyhatnak, májfunkciós eltéréseik lehetnek.
A tüdőgyulladás nem heves, hanem inkább alattomos fajta, hőemelkedéssel, vérköpéssel, nagy beszűrődéssel jár, miatta a tüdőben tompulat, hallgatózási eltérés észlelhető.
A hisztoplazmózis diagnózisa
A hisztoplazmózist itthon gyakorlatilag nem diagnosztizálják, gyanúja tüdőgyulladásnál fel sem merül, lévén minimális az esély arra, hogy nálunk előforduljon. Egyedül azokban a kórházakban gondolhatnak rá, amelyekben immunhiányos, főleg AIDS-es betegeket látnak el. Esetükben a gyanú akkor merülhet föl, ha például Missouriból tértek haza. Ilyen esetekben az érintetteket megszűrik: hörgőtükrözést végeznek náluk, és a hörgőváladékot megfelelő kezelést követően mikroszkóppal megvizsgálják, megnézik, kimutatható-e benne a gomba. Utóbbi nagyon nehezen tenyészik ki, ehhez hosszabb időre van szükség.
A hisztoplazmózis kezelése, gyógyulási esélyei
Ugyan nincs túl sok gombaellenes szer, de van olyan gyógyszercsoport, amely hatékony e kórokozó ellen. A kezelés sikere viszont nem csak ezen múlik, hanem azon is, hogy milyen állapotban van az érintett immunrendszere. Ha nagyobb rosszban, akkor az erősen korlátozza a kezelés hatékonyságát. Emiatt például egy előrehaladott AIDS-betegnél túl nagy eredmény nem várható, de ha a szervezet megfelelő mennyiségben rendelkezik olyan sejtekkel, amelyek képesek elpusztítani a kórokozót, akkor van remény a gyógyulásra. Tehát minden az immunhiány mértékétől függ.
A hisztoplazmózis megelőzése
Ha valaki AIDS-es vagy egyéb immunbetegsége van, és olyan területen jár, ahol a gomba előfordul, érdemes maszkot használnia. Mivel egészséges embereknél a spóra belégzése nem okoz betegséget, esetükben semmilyen védekezés nem szükséges.
A hisztoplazmózis szövődményei
A hisztoplazmózis immunhiányos betegeknél olyan súlyos, vérköpéssel járó tüdőgyulladást is okozhat, amely akár halálos is lehet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János infektológus, belgyógyász és immunológus szakorvosnak.