Mik a hüvelydaganatok?
Hüvelydaganatnak a hüvelyből kiinduló daganatokat nevezzük, maga az elváltozás pedig jó- és rosszindulatú egyaránt lehet. Amellett, hogy a tumor lehet elsődleges, szó lehet olyan másodlagos daganatról is, amely áttétként - például a méhnyakrák áttétjeként - alakul ki. Az elváltozásnak nagyon sok szövettani típusa van, ami nagyban befolyásolja a kezelését.
Tünetek
A hüvelydaganatok előfordulása
A hüvely jóindulatú daganatai ritkák, de a rosszindulatúak sem gyakoriak: utóbbiak az összes rosszindulatú nőgyógyászati daganatnak csupán 3 százalékát teszik ki. A probléma jellemzően 60 éves kor fölött alakul ki, 20-30 éves korban extrém ritka.
A hüvelydaganatok okai
A hüvelydaganatok kiváltó oka többféle lehet. Kialakulhat például HPV-fertőzésmiatt, ami különösen akkor jellemző, ha valaki korán kezdi meg a szexuális életet, partnereit pedig gyakran váltogatja. A hüvelyráknál 50 százalékban HPV 16 vagy 18 fertőzést lehet kimutatni.
Ugyancsak ismert rizikótényező a dohányzás. Más típusú nőgyógyászati daganat, például a hüvely belső boltozatát érintő méhnyakrák, vagy a méhtest rosszindulatú daganata is képezhet a hüvelyben áttétet. Ugyanilyen a szeméremtest rosszindulatú daganata, amely szintén képezhet hüvelyi áttétet.
A hüvelydaganatok tünetei
A hüvelydaganatoknak nem feltétlen vannak tünetei, a probléma sokszor csak a szűrővizsgálatokon derül ki amiatt, mert a nőgyógyász elváltozást vesz észre a hüvely falán. Ha panasz is jelentkezik, akkor az rendszerint rendellenes vérzés, szexuális aktus után kialakuló vérzés, vagy vérzés a menopauza után. Jellemző lehet még a bűzös folyás is. Ha a daganat már kiterjedtebb, akkor vizeletürítési panaszok is jelentkezhetnek. A daganat növekedésében tovább mehet a bél irányába is, ez esetben pedig bélrendszeri panaszokat is okozhat. Ilyesmi persze csak akkor fordul elő, ha a daganat már kiterjedtebb.
A hüvelydaganatok diagnózisa
A hüvelydaganatnak vannak rákmegelőző állapotai (vaginális intraepitheliális neoplasia, vagy röviden VAIN), ugyanúgy, mint a méhnyakráknak. Ezek kialakulásában van szerepe a HPV-nek, és ezeket lehet fölfedezni a rutinszerű nőgyógyászati vizsgálatokon. Az ilyenkor észlelt elváltozásokat az orvosok eltávolítják, majd szövettani vizsgálatra küldik, hogy tipizálni lehessen, majd a későbbiekben nyomon lehessen követni fejlődésüket.
Magát a daganatot szintén fölfedezhetik a rutin vizsgálaton, illetve akkor, ha az érintett vérzéses panaszai, váladékozása miatt fordul a nőgyógyászhoz. Ilyenkor az orvos elvégzi a vizsgálatot, ha pedig a hüvely falán elváltozást lát, akkor abból mintát vesz és elküldi szövettani vizsgálatra. Ott lehet megállapítani azt, hogy pontosan milyen típusú elváltozásról van szó. A jóindulatú fibrómákból az orvosok szintén kimetszenek egy kis mintát, majd azt szövettanra küldik, hogy biztosan ki lehessen zárni a rosszindulatú elfajulást.
A hüvelydaganatok kezelése, gyógyulási esélyei
A kezelés mikéntje mindig attól függ, hogy a daganat milyen méretű és stádiumú, valamint hogy milyen a szövettana, mit mutatnak a képalkotó vizsgálatok. Ha a daganat 2 centiméternél kisebb, csak a hüvelyre lokalizálódik és első stádiumú, akkor ki lehet metszeni. Ilyen eseteknél a túlélési esélyek jobbak. Ha a daganat kiterjedtebb, akkor szükség lehet a teljes hüvely és a méh, valamint a kétoldali kismedencei nyirokcsomólánc eltávolításra is.
A műtétre a betegek a ráktípus II-IV. stádiumában gyakran már nem alkalmasak, ilyenkor sugárterápia jön szóba, egyes esetekben kemoterápiával kiegészítve. Ha a tumor a hólyagot vagy a végbél nyálkahártyáját is érinti, még komolyabb, még kiterjedtebb műtétre van szükség.
A túlélési esélyek a betegség stádiumától függenek: minél előrehaladottabb, annál kisebb az 5 éves túlélés. A legfontosabb prognosztikai faktor a felismerés ideje: például a 4 centiméternél kisebb II. stádiumú betegségnél 84 százalékos az esély, ennél nagyobb daganat esetében II. stádiumban 65 százalékos.
A hüvelydaganatok megelőzése
A hüvelydaganat rizikóját a kockázatnövelő tényezők kiiktatásával lehet csökkenteni: kerülni kell a dohányzást, a HPV-fertőzést pedig oltással, illetve a gyakori partnercsere mellőzésével kell megelőzni.
A hüvelydaganatok szövődményei
A hüvelydaganatoknak az áttétképződés lehet szövődménye: a tumor a húgyhólyagra és a végbél szöveteire egyaránt átterjedhet. A szövődmények 15 százaléka a kezelés kapcsán alakul ki: ez a hüvely szűkülete és szexuális diszfunkció egyaránt lehet. A betegség kiújulása esetén sebészi megoldás mellett kemoterápia is szükséges.
A leggyakoribb hüvelydaganat a laphámot érinti, de kialakulhat még a hüvelyben adenokarcinóma, szarkóma és melanóma is. Az első típus szinte kizárólag 60 éves kor fölött fordul elő, míg a második inkább a huszonévesekre jellemző. A legveszélyesebb típus a melanóma, amely főképp az idősebb korosztályt érinti.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Horányi Dániel szülész-nőgyógyász, nőgyógyászati daganatsebésznek. (http://rmc.hu/hu/orvosok/dr-horanyi-daniel)