Mi a pszichózis?
A pszichózist magyarul tébolynak nevezik, fő jellemzője pedig, hogy az érintettek realitásérzéke eltorzul, kapcsolatuk a valósággal elvész. Ez döntően téves eszmékben és érzékcsalódásokban nyilvánul meg.
Tünetek
A pszichózis előfordulása és okai
Hosszabb vagy rövidebb ideig tartó pszichózist rengeteg testi betegség és mentális zavar okozhat, de kiválthat ilyesmit alkohol- és kábítószer-fogyasztás, illetve ezeknek a szereknek a megvonása is. Ebből adódóan a pszichózis pontos gyakorisága nem ismert. A pszichózist okozó mentális zavarok közül a legismertebb a szkizofrénia, de vezet ilyen állapothoz mánia vagy depresszió is. Pszichózis előfordulhat kismamáknál is a szülés után.
A testi betegségek közül azokat lehet kiemelni, amelyek az agy működését károsítják. Egyebek mellett lehet szó agytumorokról és különféle gyulladásos folyamatokról, de okozhatnak pszichózist anyagcserezavarok és magas láz is, továbbá mérgezések.
A pszichózis kialakulásának patomechanizmusa mindig a kiváltó októl függ. Azaz más váltja ki szerhasználatnál, így például speed fogyasztásánál, és más a mániánál. Ami közös, hogy a háttérben az idegsejtek közti kapcsolatok megváltozása áll. A kiváltó ok mindig ezeket a kapcsolatokat zavarja meg.
A pszichózis tünetei
A pszichózisnak különböző fokozatai vannak. Enyhébb esetekben - főleg, ha a pszichózist magának idézi elő a beteg kábítószer-fogyasztással - az érintett is tudja, hogy hallucinációi nem valósak. Súlyosabb esetben a kapcsolat a realitással jobban elvész, a beteg már nem ismeri fel, hogy érzékcsalódásai, hallucinációi és téves eszméi nem reálisak. Ilyenkor az érintett valóságként fogadja el ezeket: elhiszi például, hogy belében kígyók élnek.
Az elemi észleléseket, kisebb hallucinációkat (például amikor valaki kisebb zörejeket vagy ajtócsapkodást hall) még nem nevezik pszichózisnak. A pszichotikus állapotoknál a kapcsolat a realitással már mélyebb zavart szenved. Ez a környezet számára már többé-kevésbé felismerhető, kivéve, ha az érintett reálisnak tűnő történeteket ad elő. Magyarán olyan eseményekről beszél, amelyek akár a valóságban is megtörténhetnek. Előfordul például, hogy valakinek féltékenységi téves eszméi vannak, amelyek hihetőek lehetnek. Mondjuk, ha valaki arra hivatkozva állítja, hogy partnere megcsalja, hogy korábban mindig korán járt haza, de újabban mindig későn. De a féltékenységi téves eszmék is lehetnek a valóságtól jobban elrugaszkodottabbak. Az például már mindenkinek gyanús, ha valaki abból gondolja, hogy partnere megcsalja, hogy a templomban köhögtek mögötte, amit üzenetnek tekint. Szintén gyanús, ha a pszichózissal a megcsalással vádolt fél szembesül - aki tudja, hogy nem csalja meg a párját.
A paranoia, mai nevén deluzív zavar a pszichózis külön altípusa - ide tartoznak egyes féltékenységi téves eszmék is. Ennél a típusnál nem jellemzők a hallucinációk, a pszichotikus állapotot egyedül a téves eszmék alkotják. Ilyen például a feltalálási téboly, amelynél valaki úgy érzi, hogy feltalálta a perpetuum mobilét (örökmozgót), járkál vele mindenfelé, próbálja szabadalmaztatni, ennek kudarcát pedig úgy éli meg, mintha üldöznék, nem lennének hajlandók elismerni a találmányát. Ezt az érintett téves eszmékkel magyarázza, például azzal, hogy minden az olajtársaságok miatt van, amelyek a profitjukat féltik az ingyen energiát termelő találmánytól.
A téves eszmék közül a leggyakoribbak az üldöztetésre és megfigyeltetésre vonatkoznak. Például amikor valaki azt gondolja, hogy üldözi, megfigyeli vagy lehallgatja a rendőrség, a CIA vagy az FBI, vagy egyszerűen az emberek. Gyakori a befolyásoltatás gondolata is, amikor valaki azt állítja, hogy a gondolatait olvassák, vagy különféle gondolatokat ültetnek a fejébe, és kényszeríteni próbálják, hogy ezeknek megfelelően cselekedjen. Ennek egyik súlyos fokozata az úgynevezett parancshallucináció, amelynél az érintett a vélt parancsnak megfelelően cselekszik.
A pszichózis diagnózisa
Az orvos a beteg elmondásából következtet a pszichózisra. Például ha a megcsalást nem reális eseményekből - mondjuk, rajtakapásból - vezeti le, hanem irreális történésekből. Ugyancsak árulkodó, ha a beteg eleve bizarr, első látásra sem realisztikus tartalmakról számol be. Például arra panaszkodik, hogy kígyók laknak a belében, vagy ellopták a fiatal testét és egy idős emberre helyezték át.
Az orvosokat a beteg elmondása mellett a magatartás megfigyelése is segíti. Aki elvesztette a kapcsolatát a realitással, reagál is az érzékcsalódásaira: megfigyelhető például, hogy beszél valakihez, aki nincs jelen.
A diagnózist nehezíti, hogy a beteg megpróbálhatja eltitkolni a problémáját az orvos elől - ha környezete küldi pszichiáterhez, akkor a kórházi beutalástól tartva letagadhatja amúgy meglévő téveszméit, érzékcsalódásait. A szkizofrének például rájöhetnek, hogy kórházba kerülnek, amint kimondanak bizonyos dolgokat. Emiatt a pszichiáternek nem beszélnek téves eszméikről, érzékcsalódásaikról.
Ha a pszichózist szerhasználat okozza, akkor laborvizsgálatok is erősíthetik a diagnózist. Speed használatakor például a klasszikus paranoid szkizofréniát jellemző tünetek alakulnak ki, a két állapotot formailag nem is lehet megkülönböztetni. A különbség egyedül a testi tünetekből észrevehető, speed használatakor ugyanis emelkedik a testhőmérséklet, izzadás jelentkezik, és tágul a pupilla.
A pszichózis kórlefolyása
A pszichózis hosszabb és rövidebb ideig egyaránt fennállhat. Jellemzően akkor tart rövidebb ideig, ha akutan ható ok, például szerhasználat, magas láz vagy anyagcserezavar okozza. Ilyenkor a pszichotikus állapot megszűnik, amint a drog kiürül, a lázat sikerül csillapítani, illetve a betegséget kezelni.
A pszichózis kezelése
A kezelés alapvetően oki, tehát ha valakinél mérgezés vagy anyagcserezavar okoz pszichózist, akkor azt kell kezelni, lehetőség szerint megszüntetni. Ugyanez igaz az agy organikus megbetegedéseire, például a tumorokra.
A mentális zavarok okozta pszichotikus állapotoknak nincs oki kezelésük, ez esetben csak tüneti kezelésre van lehetőség, ami úgynevezett antipszichotikumokkal történik. A gyógyszeres kezelés mellett, főleg ha a pszichózis nem megszüntethető, egyéb terápiára is szükség van. Ennél azt a mechanizmust használják ki, hogy a betegek megtanulhatják, hogy téveszméiket, érzékcsalódásaikat nem mondhatják el akárkinek. Például a terapeuta helyben hagyja, hogy az érintett kommunikál, mondjuk, Luciferrel - de megkéri páciensét, hogy a munkahelyén ne hangoztassa ezt. Ettől a beteg meggyőződése nem változik meg, de megtanulja, hogy ne beszéljen róla mindenhol, mert ha így tesz, akkor elveszítheti az állását, illetve egyéb hátrányok is érhetik.
A szkizofréneknél az úgynevezett kettős könyvelést is használják. Ez akkor alkalmazható, amikor a beteg már tudja, hogy bizonyos helyeken nem viselkedhet úgy, hogy téves eszméi, hallucinációi észlelhetőek legyenek. Ennél a módszernél a beteg nem szakad el a pszichotikus világtól, de közben hétköznapi életét is éli. A kettő egymás mellett lesz érvényes, az elválasztást pedig kezeléssel lehet erősíteni.
Vannak olyan csoportok is, amelyek pszichotikus betegekkel foglalkoznak, főleg olyanokkal, akik hallucinálnak. Őket a hanghalló csoportok segíthetik, ezekben ugyanis mindenki szabadon beszélhet pszichotikus tüneteiről, amelyeket megpróbálnak értelmezni is. Ezzel pedig mérsékelhető a téves eszmékkel kapcsolatos feszültség.
A pszichózis megelőzése
A megelőzést a kiváltó okok lehetőség szerinti elkerülése, időben történő kezelése segíti.
A pszichózis szövődményei
A pszichózisnak a betegre és a környezetre nézve is lehetnek szövődményei. Következmény lehet az önkárosító magatartás, amely legenyhébb esetben a testi szükségletek elhanyagolását jelenti: például, hogy az érintett nem eszik, nem iszik, nem alszik. Súlyosabb esetben olyan magatartások is jelentkezhetnek, amelyekkel a pszichotikus élményeket próbálják megszüntetni. Ezek lehetnek például öncsonkítások is. Klasszikus példa erre, amikor valaki a belében lakó "kígyókat" a hasfalát fölmetszve próbálja kivenni. Történhet öngyilkossági kísérlet is, akár amiatt, hogy az érintett megszabaduljon a szorongást, félelmet keltő pszichotikus állapottól, akár olyan parancshallucinációk hatására, amelyek öngyilkosságra szólítják föl a személyt.
A környezetre nézve abból adódhatnak szövődmények, hogy a beteg saját logikája szerint amúgy ésszerűtlen cselekményeket hajt végre. Ha például úgy gondolja, hogy üldözik vagy mérgezik, akkor vélt üldözői, mérgezői ellen fordulhat.
Hasznos tudnivalók a pszichózisról
Lehet következménye annak is, ha valaki hitelesen tudja előadni téves eszméit, például házastársát meggyőzi arról, hogy tényleg megfigyelik vagy üldözik őket, ártani akarnak nekik. Ennek a jelenségnek osztott vagy indukált pszichózis a neve. Jellegzetessége, hogy ha az eredetileg nem pszichotikus személyt eltávolítják a beteg környezetéből, akkor az osztott pszichózis az indukált személynél megszűnik. Ez a mechanizmus figyelhető meg a vallási szektáknál is, ahol a vezető a legképtelenebb vallásos, illetve ezoterikus tartalmakat tudja átadni, hívei pedig vakon követik. A kapcsolat a realitással az ilyen esetekben is teljesen elvész, és máskülönben értelmes emberek is hihetnek olyan abszurditásokban, mint például a fényevés.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vizi János pszichiáternek.