Mi a Reiter-betegség?
A Reiter-betegség húgycsőgyulladással, kötőhártya-gyulladással és az alsó végtag ízületeiben kialakuló ízületi gyulladással járó szindróma. Az úgynevezett reaktív arthritisek közé tartozik, amelyek a szervezetben lévő gyulladások mellé társuló ízületi gyulladások. Nevét Hans Reiter orvosról kapta, aki a kórképet az első világháború balkáni frontján egy lovassági tiszten észlelte először.
Tünetek
A Reiter-betegség előfordulása
A szindróma nagyon ritka, a férfiakat pedig gyakrabban érinti. Leginkább 20 és 40 éves kor között fordul elő. Előfordulásáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, és mivel nehezen felismerhető, gyakran nem is állítják fel pontos diagnózisát.
A Reiter-betegség okai
A Reiter-szindróma bakteriális fertőzés miatt alakul ki. Hátterében általában Yersinia, Salmonella vagy Chlamydia áll.
A Reiter-betegség tünetei
A Reiter-betegségnek három fő tünete van. Az egyik a szemet érinti (egyfajta kötőhártya-gyulladás), a másik egy urológiai gyulladás, a harmadik pedig egy ízületi gyulladás. Az ízületi tünetek nem szimmetrikusak, jellemzően az alsó végtagokon, a térden és a bokán jelentkeznek. A bedagadt térdben gyakran folyadék is felgyűlik. Jellemző lehet a sarok és a lábtő fájdalma is. Jelentkezhetnek bőrelváltozások is, főleg a talpon. Ezek a pszoriázishoz hasonló fehér, pikkelyes elváltozások.
A panaszokkal a beteg először általában a háziorvost keresi fel, mert a kezdeti tünetek nagyon általánosak: enyhe hőemelkedés, nem súlyos szemgyulladás és húgycsőgyulladás. Az ízületi panaszok jellemzően csak ezeket követően jelentkeznek, sokszor jóval később. A szindrómát nem csak azért nehéz diagnosztizálni, mert a tünetek nem egy időben alakulnak ki, hanem azért is, mert nem is mindig van jelen minden panasz. Előfordul az is, hogy a betegnek bakteriális okok miatt hasmenése volt, az ízületek pedig azt követően gyulladnak be.
A Reiter-betegség diagnózisa
A Reiter-szindrómát jellemzően a klinikai kép és az anamnézis alapján ismerik fel az orvosok. Figyelmeztető jel lehet például, hogy volt-e a betegnek az ízületi panaszok megjelenése előtt hasmenése vagy szemgyulladása, húgycsőgyulladása. Megesik, hogy utóbbit nem vallják be a férfibetegek, ami nehezíti a felismerést, és akár több szakorvos bevonását is szükségessé teszi. Ha a vizsgálatra a betegség előrehaladottabb fázisában kerül sor, akkor a szindrómát kiváltó bakteriális fertőzést már nem feltétlenül lehet kimutatni. Egyébként székletből vagy vizeletből szokták azonosítani a kórokozó elleni antitesteket.
A Reiter-betegség kezelése
Ha a Reiter-szindrómát okozó baktérium még azonosítható, akkor a terápia első lépése a célzott antibiotikumos kezelés. Ha nem, akkor csak általános kezelés történhet, tüneti terápiaként pedig nem szteroid gyulladáscsillapítókat, fájdalomcsillapítókat írnak fel az orvosok, illetve az ízületek borogatását, jegelését ajánlják. Ennek hatására a panaszok pár hónap alatt teljesen elmúlnak. Ha az ízületekben nagyon sok víz gyűlik fel, akkor szükség lehet annak leszívására is. Ilyen esetekben adhatnak akár szteroid injekciót is annak érdekében, hogy a gyulladás enyhüljön.
A Reiter-betegség gyógyulási esélyei
A Reiter-betegség jól gyógyul: ugyan hosszú idő alatt, de akkor is megszűnhet, ha nem ismerik fel. Ha kezelik, akkor a panaszok jellemzően pár hónap után múlnak el teljesen. Megesik, hogy a betegség krónikus gyulladássá alakul át. Ilyenkor már érintheti a keresztcsonti részt is.
A Reiter-betegség szövődményei
Ha a beteg ízülete nagyon fáj, de orvoshoz nem megy, viszont terheli, akkor az ízület krónikus gyulladása kedvez a porckopásnak.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Podlovics Ágota, reumatológus főorvosnak.