Mi a szívburokgyulladás?
(Más néven pericarditis) A szívet egy kétrétegű hártya, a szívburok (pericardium) veszi körül, a szívburokgyulladás pedig akkor alakul ki, amikor a két réteg közé folyadék kerül, a burok így megvastagszik. Ezt nevezzük "gyulladásos folyadéknak", amely minél jobban felszaporodik, a szív annál kevésbé tud összehúzódni, és elvégezni a pumpáló munkáját. Ha a folyadék lassan szaporodik fel, idült (krónikus) gyulladásról beszélünk, akut és fájdalmas formája pedig az, amikor ebben a folyadékban már a vér egyes komponensei is megjelennek (fibrin, vörösvérsejtek, fehérvérsejtek).
Tünetek
A szívburokgyulladás előfordulása
A betegség bármely korban előfordulhat, de fiataloknál gyakoribb a kialakulása. A vírusos eredetű megbetegedés viszont leginkább az ötven év feletti férfiakat érinti.
A szívburokgyulladás okai
A szívburokgyulladás kialakulásának számtalan oka lehet, de jellemzően nehéz őket meghatározni. A leggyakrabban a fájdalmas, de rövid lefutású vírusos megbetegedés fordul elő, amely szerencsére az esetek túlnyomó többségében nem okoz maradandó károsodást. Jellemző a bakteriális és gombás fertőzés is, a fejletlenebb országokban, Indiában vagy Afrikában pedig még ma is a tuberkulózis (TBC) áll leggyakrabban a gyulladás hátterében. Ez utóbbi Európában már csak az esetek két százalékára igaz.
Lehet ok az AIDS is, de kialakulhat szívinfarktus vagy operáció után is, komolyabb esetben daganat, vagy sugárterápia is kiváltó ok lehet. A dolgot tovább nehezíti, hogy megjelenésének vannak speciális esetei is, mint például a pajzsmirigy alulműködés, a veseelégtelenség, reumás-, anyagcsere- és autoimmun-betegségek, mellkasi sérülések, sőt, akár gyógyszerek mellékhatásainak is ez lehet az eredménye. Sokszor jár együtt mellhártya-gyulladással.
A szívburokgyulladás diagnózisa
A betegség felismerhető a régi módszerrel, fonendoszkóppal is, mivel hallható a gyulladásos folyadék okozta zörej. Hatékonyabbak azonban a műszeres vizsgálatok, például a vérvizsgálat, az EKG és a mellkasröntgen, de biztos diagnózist csak a szívultrahang után lehet felállítani.
A szívburokgyulladás tünetei, kórlefolyása
A betegség legjellemzőbb tünete a szúró mellkasi fájdalom, ami légzéskor felerősödik, és erősen függ a felvett testhelyzettől is - tapasztalat, hogy ülve enyhül. A hosszú ideig tartó gyengeség mellett segít a pericarditis felismerésében a vele járó köhögés, a légszomj, a hidegrázás, az izzadás és a láz is.
A fájdalom is árulkodó lehet, mert jellemzően nem csak lokális: a háttól, a karon át a nyakig bárhová kisugározhat, sőt, utóbbiban nyelési nehézséget is okozhat. Mivel a szívburokgyulladás hátterében sok minden állhat, így esetenként a néha izomfájdalommal járó tünetek is mások lehetnek.
A szívburokgyulladás kezelése
A kezelés annak a függvénye, hogy mi okozta a megbetegedést. Leggyorsabb lefolyású az egyébként leggyakoribb vírusos megbetegedés, ahol a sódiétával, vízhajtók felírásával a felépülés csak pár hetet vesz igénybe. A kórházi kezelés azonban elkerülhetetlen, a betegnek ugyanis nemcsak nyugalomra van szüksége, de fájdalomcsillapítókra és nem szteroid gyulladáscsökkentő szerekre is (aszpirin, ibuprofen), vagy súlyosabb esetekben arra, hogy sebészeti úton a két hártya közti folyadékot egy tűvel megcsapolják, így segítsék a szív működését.
Nehezebben gyógyuló bakteriális fertőződés esetén a betegnek antibiotikumot adnak, de mivel a kiváltó ok sokféle lehet, ha ez lehetséges, az alapbetegség kezelésével kell a tüneteket enyhíteni - ebben egyébként sokat segíthet a lecsapolt gyulladásos folyadék. Ez a leghatékonyabb eljárás. Az igazi gond akkor kezdődik, ha szövődmények lépnek fel, ami komolyabb fájdalmakkal jár, így szükség lehet erősebb fájdalomcsillapítók (akár codein vagy morfium) használatára is.
Ha a gyógyszeres terápia nem elég, vagy krónikus perikarditisz esetén a gyógyulás egyetlen lehetséges módja a szívburok sebészi eltávolítása. Ez a betegek zömén segít is, de mivel akár tizenöt százalékos is lehet a műtét közbeni halálozás aránya, a betegek ritkán mennek bele.
A szívburokgyulladás megelőzése
Mint ahogy a sokféle kiváltó ok is jelzi, a megelőzés nehéz, így itt is a szív- és érrendszeri betegségeknél szokásos módszerekkel lehet a kockázatokat csökkenteni: a dohányzásról való leszokás, kevesebb stressz, több mozgás, optimális testsúly elérése, megfelelő, szívbarát étrend kialakítása, vérnyomás és koleszterinszint ellenőrzése.
Egészséges emberek esetében a szívburok (perikardium) vastagsága kevesebb, mint három milliméter, ehhez képest krónikus formájánál akár hat milliméternél is vastagabb lehet. A vírusos megbetegedések gyógyulási aránya igen jó, a szövődmények kialakulásának esélye ott igen kicsi, nagyjából öt százalék. A legsúlyosabb komplikációk az úgynevezett szívtamponád és a kosntriktív pericarditis.
Az első esetnél akár krízishelyzetet is okozhat a szívre nagy nyomást gyakorló, felgyűlt folyadék, utóbbi pedig akkor alakul ki, ha a szívburok hegesedik. Idővel ugyanis ez a heg zsugorodik, és nyomja össze a szívet, így nemcsak magában a szervben, de a vénákban is megemelkedik a nyomás.