Mi a toxoplazmózis?
A toxoplasmosis a Toxoplasma gondii valódi egysejtű, sejten belül élősködő kórokozóval történő fertőzés. Az esetek döntő többsége (80-90%) tünetmentes formában zajlik. Jelentőségét az adja meg, hogy a méhlepényen áthatolva a magzatnál agyvelő-gyulladást okozhat, ezért csak a terhesség alatt bekövetkező friss fertőzés lehet veszélyes.
Tünetek
A toxoplazmózis előfordulása
A felnőttkorra az emberek 30-50%-a átesik az első toxoplasma fertőzésen, ami alatt egy életre szóló védettség alakul ki.
A toxoplazmózis okai
A fertőzés többnyire a macskák székletének szóródásával következik be, ezért macskatartók körében magasabb a védettek aránya. Előfordulhat még fertőzöttség nem kellően sült, főtt birka- vagy disznóhús fogyasztásával, a szennyezett föld szájüregbe kerülésével, vértranszfúzióval vagy szervátültetéssel is. A betegség emberről emberre nem terjed. A macska ürülékével szennyezett talaj akár 1 évig is fertőzésforrást jelenthet.
A toxoplazmózis tünetei
A lappangási idő 2-3 hét. Ezt követően, nem immungyengített betegeknél az alábbi tünetek figyelhetők meg:
- mononucleosis-szerű betegség, mérsékelt lázzal
- a fejen és háton megnagyobbodott nyirokcsomók
- fejfájás
- torokfájás
- izomfájdalmak
Immungyengeség (AIDS, immunoszuppresszív kezelés) esetén pedig:
- agyvelő-gyulladás
- tüdő-
- szív-
- szem- és
- májbetegség jelentkezhetnek
A terhes anya, friss fertőzés esetén, a terhesség 16. hete után 50%-os valószínűséggel fertőzi magzatát. A fertőzött anyák mintegy egyharmada szül fertőzött csecsemőt, akiknek csak 10%-án figyelhetők meg klinikai tünetek. A veleszületett rendellenesség legfőbb tüneteit "Sabin-tetrád"-ként ismeri az orvostudomány:
- agyi meszes gócok,
- a szem ér- és ideghártyájának gyulladása (chorioretinitis, e.: korioretinítisz),
- vízfejűség,
- epilepsziás görcsök mutatkoznak.
A toxoplazmózis diagnózisa
- A legmegbízhatóbb, de ritkán szükséges módszer a kórokozó azonosítására, hogy az emberből nyert szövetmintából (pl. agyvízből, abortumból) készült oltóanyagot egérbe fecskendezik, amelyben az elszaporodik, így mikroszkóppal könnyen kimutatható - röviden egéroltás.
- A vérben keringő antitestek vagy kórokozók kimutatása ún. szerológiai (vérsavó) vizsgálatokkal történik, melyek a következők:
- Komplementkötési próba: a toxoplazma ellen termelődött immunrendszeri fehérjék kimutatására alkalmas vizsgálat.
- Indirekt hemagglutináció: ennek során állati vörösvérsejtek felszínét vonjuk be, pl. egér véréből nyert ellenanyaggal. Ha ehhez a rendszerhez más állatokban előállított egérantitestek elleni ellenanyagot kevernek, a vérrögökben összecsapzódik, ezt a reakciót nevezik hemagglutinációnak.
- Indirekt immunofloreszcencia esetén a kórokozók elleni egér-ellenanyaghoz egér-antitest ellenes, ultraviola fényben világító ("fluoreszkáló") antitestet tesznek. Mikroszkóp alatt a kórokozók UV-fényben világító képletek formájában tűnnek elő.
- Frenkel-féle bőrteszt: Az ellenanyagok megjelenésével a kórokozó testfehérjéivel szemben allergia is kialakul, mely a bőrbe adott injekcióval provokálható.
- Képalkotó eljárások: koponya CT, MRI az agykamra-tágulat és meszes gócok igazolására.
- Agyvíz (likvor)-vizsgálat. A mintát az ágyéki gerinccsatorna megszúrásával ("lumbálpuncióval") nyerik. Kórjelző, ha a kórokozót, pl. mikroszkóppal lehet azonosítani. Szintén kórjelző, ha az agyvíz fibrintartalma magas, ami miatt az olykor vérlepényszerűen megalvadni is képes.
- Az agyszövetek mikroszkópos megtekintése: Ritkán bár, de agyszövetminta vizsgálatára is szükség lehet.
A toxoplazmózis kórlefolyása
Felnőttekben, egészséges immunrendszer esetén, a betegség 1 héten belül nyomtalanul gyógyul. Az AIDS-hez társuló esetek végzetesek is lehetnek. A veleszületett toxoplasmosis súlyossága igen változatos. A klasszikus klinikai kép, a Sabin-tetrád megléte esetén a gyermek életének első heteiben meghal. A legenyhébb formák felnőttkori látászavarokban mutatkoznak meg, néha vakságot is eredményeznek. Ez akkor is előfordulhat, ha a gyermek születésekor teljesen egészséges.
A toxoplazmózis kezelése
Kezelés általában nem szükséges. Kivételt képeznek a kisgyermekek, akiknél a szemkárosodás megelőzése miatt szükséges kezelés, és az immunhiányos állapotban szenvedők, valamint a terhes asszonyok. A kezelésre főként spiramicint, szulfonamidokat, co-trimoxazolt, azitromicint alkalmazhatnak szájon át beadva.
Ép immunrendszer esetén a beteg kezelés nélkül is szövődmények nélkül gyógyul. Idejében kimutatott anyai fertőzés esetén, megfelelő ideig tartó antibiotikus kezeléssel a magzatkárosodás nagy valószínűséggel elkerülhető. Szem-ideghártya gyulladás akár felnőttkorban is megmutatkozhat.
A toxoplazmózis megelőzése
Egészséges leánygyermekeknél a megelőzés legjobb módszere, ha minél fiatalabb korban átesnek a betegségen. Ezért nem szabad a gyermeket eltiltani a macskáktól. Nagyon fontos a megfelelően hőkezelt hús fogyasztása. Felnőttkorban a megelőzésnek terhesség alatt van különös jelentősége, ezért a várandósoknak kerülniük kell a nyers vagy félig főzött hús fogyasztását, valamint a macskaürülékkel való kontaktust. A macska ürülékében a parazita 48 óra alatt válik fertőzőképessé, ezért a macskaalmot, ürüléket naponta el kell távolítani.
Az anyától vett vérből az ellenanyagszint pontosan meghatározható, és az is, hogy régi vagy új fertőzésről van szó. Bár a magzat a terhesség 16. hetétől fertőződik, akkortól, amikor a lepény felveszi végleges szerkezetét, a vérvizsgálatot érdemes a tervezett fogamzás előtt megejteni. Friss fertőzés esetén antibiotikumok szedésével (spiramicin, azitromicin, co-trimoxazol, stb.) lehet a babát megvédeni.
Jóllehet a betegség legfontosabb terjesztője a macska, a fertőzés továbbvitelében segítenek a házi- és vadállatok, madarak. Fertőző forrást jelenthet a fertőzött ember is, aki székletével, vizeletével terjesztheti a betegséget. A nem megfelelően hőkezelt hús, tej, tojás is szerepelhet fertőző forrásként.
A világrahozott toxoplasmosis lehetőségére és a lehetséges tennivalókra a terhesek figyelmét fel kell hívni.