Felnőttkori fertőző betegségek : Veszettség
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
Veszettség tünetei és kezelése
Mi a veszettség?
A veszettség vírus okozta fertőzéses betegség, amely állatokról emberre, a veszett állatok testváladékaival, főként nyálával terjed. A legfélelmetesebb emberi betegségek egyike. A vírus a fertőzött személy agyvelejébe, illetve központi idegrendszerébe jutva, gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okoz.
Tünetek
A veszettség előfordulása
Valamennyi melegvérű állat fogékony a fertőzésre, közülük is a rókák, kutyák és a farkasok a legfontosabb fertőzésforrások, de az erdei vadakról a macskákra is átterjedhet a betegség. Szarvasmarhák, juhok, sertések, kisebb rágcsálók (mókus, denevér stb.) is terjeszthetik. A vadon élő állatokkal, háziállatokkal érintkező emberek (erdészek, vadászok, állatorvosok) fokozott veszélynek vannak kitéve. A szigorú járványtani előírások, a kutyák rendszeres védőoltása, a hatékony humán védőoltás létezésének köszönhetően a fejlett országokból eltűnőfélben lévő betegség. A vadon élő állatok körében azonban még előfordul, így a szigorú megelőzési rendszabályokon nem szabad lazítani. A vírus továbbra is él. Erre utal az a tény, hogy az egész világon évente 15.000-18.000 fertőzést regisztrálnak, de a védőoltások miatt csak néhány emberi megbetegedéssel lehet számolni évente, azok is mind emberi hanyagságra vezethetők vissza.
Európában, így hazánkban is az erdei veszettség jelenti a fő veszélyt, a vörös róka a legfontosabb hordozója, terjesztője. Túlnyomórészt Kelet- és Közép-Európa országaiban több ezerre tehető a veszett rókák száma. Elsősorban keletről jönnek veszett rókák Közép-Európába. Hazánkban az 1950-es évektől nem volt sok beteg, de a nyolc nyilvántartott eset mindegyike halállal végződött.
A veszettség okai
A betegség okozója a rhabdovírusok csoportjába tartozó a rabies-vírus, amely RNS-vírus. A vírus megjelenik az állatok vérében, nyálában, tejében, vizeletében. A fertőzött állat maga is megbetegszik, és harapásával terjed a betegség. Ez alól a vérszívó vámpírok jelentenek kivételt, amelyek a fertőzést anélkül is terjesztik, hogy maguk megbetegednének, bár ők inkább a szarvasmarha-állományra veszélyesek. Az is előfordul, hogy az ember fertőzött állat nyúzása közben kap fertőzést. A bőr- és nyálkahártya-sérüléseken bejutott vírusok a központi idegrendszerbe vándorolnak, ahol kiterjedt károsodást okoznak.
A veszettség diagnózisa
A fertőzőképesség már a tüneteket megelőző tíz napon belül, és a betegség teljes időtartama alatt fennáll, a vírus főként a nyálban mutatható ki.
Vadon élő állat okozta sérülés esetén, ha lehet, az állatot azonnal meg kell ölni, fejét vizsgálatra kell küldeni. A harapó háziállatot minden esetben meg kell tartani és állatorvosi karanténban kell elhelyezni. Ha 15 napon belül nem tör ki rajta a veszettség, az ember nem fertőződhetett. Ha az állat bármilyen módon elpusztul (pl. lelőtték), a fejét vizsgálatra el kell szállítani az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes laboratóriumába. Az állat veszettségének kimutatásához az agy szövettani vizsgálatára van szükség. Az agy egyes részeiben, főként a hippocampusban, jellegzetes sejtzárványok, a Negri-testek mutathatók ki. Hasonlóan érzékeny vizsgálat a vírusfehérjék immunofluoreszcenciával történő kimutatása.
A vizsgálat lényege a következő. Állatokban (pl. nyulakban) vírusoltás segítségével ellenanyagot termeltetnek. A specifikus fehérjék fluoreszkáló (ultraibolya fény alatt világító) anyaggal megjelölhetők. Ultraibolya fénnyel megvilágított mikroszkóp segítségével a vírusfehérjék világító foltok formájában tehetők láthatóvá. Ez a direkt immunofluoreszcencia. A közvetett (indirekt) immunofluoreszcencia során az állatokban, pl. nyúl antitestekkel keltenek ellenanyag-termelést. A vírusfehérje és az antitestek találkozását ultraibolya sugárzás alatt világító nyúl-antitest-ellenes fluoreszkáló ellenanyagok segítségével mutathatók ki.
A veszettség tünetei, kórlefolyása
A fertőzőképesség már a tüneteket megelőzően tíz napon belül, és a betegség teljes időtartama alatt fennáll, a vírus főként a nyálban mutatható ki. Emberről emberre terjedhet, de ez megakadályozható, ezért gyakorlati jelentősége nincs.
A lappangási idő 10 naptól 7 évig (!) terjedhet, de leggyakrabban 3-7 hét, attól függően, hogy mennyire volt erős a fertőzés, és a marás mennyire közel történt az agyhoz. A betegség lefolyásában 3 szakaszt különítünk el:
- inkubációs idő: a vírus a sebben, a seb körüli izomban hetekig-hónapokig szaporodhat, ez az idegrendszeren kívüli ("extraneurális") szakasz,
- az inkubációs idő után a vírus a perifériás idegbe jut,
- a vírus szétszóródása az idegek mentén, eléri a gerincvelő megfelelő szelvényét vagy az agytörzset. A magatartásváltozást az agyban a hippocampus érintettsége magyarázza. Az addig vad állat megszelídül, a háziállat, vagy a fertőzött ember "megvadul".
A betegségre jellemző tünetek: néhány napos bevezető panaszok, hőemelkedés, fejfájás, hangulatváltozás után jellemző heveny dühöngő szak tünetei 3-10 napig tartanak (mint szorongás, hallucinációk, dührohamokba átcsapó nyugtalanság, búskomorság). Vizsgálatkor merev tarkó, szapora pulzus, magas láz is észlelhető. Ha pedig a beteg vizet iszik, sőt, annak látványa is súlyos görcsöt vált ki a száj, garat, gége izomzatában, emiatt a nyálát sem tudja lenyelni, kifolyik a szájából. Innét származik a betegség egyik elnevezése, a víziszony (hidrofóbia). A legkisebb inger, pl. hang vagy fény, súlyos görcsöket vált ki. Idegbénulások olyan gyorsan kialakulhatnak, hogy a tiszta hidrofóbia szaka el is maradhat. A beteg képtelen a száját zárva tartani, erősen nyálazik, hadonászó kezével szétkeni azt, beszennyezi környezetét. Néhány nap alatt az állapot tovább romlik, súlyos légzési, keringési zavar alakul ki, bénulás, kóma lép fel, majd meghal a beteg.
A veszettség kezelése
A veszettségre gyanús sérülést, annak gyanúját gyorsan jelenteni kell a járványügyi szervek felé. A bejelentést telefonon és faxon is meg kell tenni, hiszen ezáltal az életmentő védőoltást mihamarabb lehet megadni.
Veszettség ellenes specifikus kezelés nincs és nem is várható. A fertőzés gyanúja esetén a betegség kialakulását az alábbiak szerint előzhetjük meg:
- Mivel a veszettség vírusának emberbe jutása harapásos seben keresztül történik, a sebellátást mihamarabb el kell végezni, megfelelő oldattal ki kell mosni, majd sebészi ellátás szükséges. Egyidejűleg tetanusz elleni védelmet adni, illetve dönteni kell a veszettség elleni védekezés indokoltságáról és az ezzel kapcsolatos teendőket el kell végezni. A sebellátás során minden idegen testet, sejttörmeléket el kell távolítani. Amennyiben lehetséges, az állatmarásos sérüléseket nyitottan (varrat nélkül) kell kezelni.
- Passzív immunizálás emberi rabies ellenanyagok segítségével történhet. Ez sok helyen nem elérhető.
- Aktív immunizálás: azonnal fel kell venni a kapcsolatot a helyi állategészségügyi hatóságokkal. Ha az állat nincs meg, illetve az illetékes hatóság az állatot veszettnek minősítette, aktív védőoltásra van szükség. Ez általában 7 alkalommal, a has bőre alá adott injekciósorozattal lehetséges.
A védőoltás tehát egy fajlagos megelőzés, mellékhatásai csekélyek, inkább helyi jellegűek. Minthogy a veszettség halálos kimenetelű betegség, igazoltan veszett állat marása után az oltást minden esetben be kell adni.
A veszettség gyógyulási esélyei
Amennyiben a védőoltás időben, megfelelő módon és dózisban került alkalmazásra, a betegség nem fejlődik ki. Az első tünetek megjelenése után a betegség halálozása 100%, a túlélők valódi irodalmi ritkaságnak számítanak.
A veszettség megelőzése
Ha egy vadon élő állat nem oltott háziállatot mart meg, a megmart állatot ki kell irtani. Veszettségre gyanúsnak kell tekinteni minden olyan állatot, amely szokványosan fertőzött helyen szokatlanul viselkedik.
A küzdelem a rókaveszettség megszüntetésére szájon át adott vakcinával, programszerűen folyik. Mivel a betegséget meggyógyítani nem lehet, a megelőzésre kell nagy gondot fordítani. A járványügyi, rendszeresen felülvizsgált rendeletek nagyon részletesen előírják a veszettséggel kapcsolatos teendőket.
Sajnos 1967-től a vadon élő rókák között megemelkedett a veszett állatok száma, így a veszély ismét közel került az emberhez. Ezen igyekszik változtatni az úgynevezett rókavakcinációs program, melynek eredményei már a jelenben is mutatkoznak.
Az állatok veszettség elleni védelme így nagy jelentőséggel bír. Megfelelő oltóanyaggal évente kötelező beoltatni a kutyákat. Hazánkban ez teljes körű, és 1930 óta érvényben van. A többi veszettségfertőzött országban, régióban pedig anyagi lehetőségeiktől függően küzdenek a betegség visszaszorításáért. Indiában pl. 15 millió a kóbor kutya, és a legtöbb emberi haláleset is itt fordul elő, főképpen veszett kutyák marásától. A WHO becsült adatai szerint 1996-ban 30 ezer volt a veszettségi haláleset.
A rókaveszettség megszüntetésére szájon keresztüli vakcinációs program folyik. Magyarországon 1992-ben indult a nyugati határtól, már majdnem az egész Dunántúlon megtörtént. A vakcinát kis élelmiszercsomagokban repülőről dobják le a kijelölt területre. Felmérések szerint ezeken a területeken jelentősen csökkent a veszett állatok száma.
A kóbor ebeket be kell fogni, az elhullott rókák tetemét nem szabad kesztyű nélkül megfogni, megnyúzni, mert még az épnek látszó bőrön is lehet sérülés, ahol a fertőzés bekerülhet az emberbe.
A veszettséggel kapcsolatos részletes rendeletek, előírások mutatják, hogy a megelőzés mennyire fontos és aktuális napjainkban is.
A betegség elkerüléséhez fontosak az alábbiak:
- Ne fogjunk be, lőjünk le vagy ejtsük csapdába az emberek közelébe került vadon élő állatokat.
- Ne vásároljunk, ne fogadjuk el vadon élő állatok frissen nyúzott bőrét.
- Ha egy vadon élő állatot meg lehet fogni, az beteg. Sohase próbálkozzunk ilyesmivel.
- A beteg állatok főként az agyvelő-gyulladást kísérő tudatzavarok miatt szelídek, önvédelemből mégis marnak.
- Ha egy jellemzően vadon élő állat túl közel kerül hozzánk, otthonunkhoz, azonnal értesítsük családorvosunkat.
- Ha valaki vadat "fogott", netán megnyúzta, azonnal jelentse be családorvosánál.
- Figyeljünk kutyánk rendszeres védőoltására. A leghűségesebb kutyus is elszökik időközönként, hogy a "vadon szavára" hallgasson. Négylábú barátaink és persze önmagunk védelmére sohase feledkezzünk meg a védőoltásról.
- Ha valakit megharap egy kutya, feltétlenül kérje el az oltási igazolványt. Ha ez nem történik meg, a sérült egyben fertőzöttnek is tekintendő. A kutyát ilyenkor karanténban kell tartani a szükséges ideig.
- A veszettség nemcsak harapás, hanem karmolás útján is terjed. Semmilyen állati eredetű sérülést ne hagyjon figyelmen kívül.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
