De hát nem erről van szó, hanem éppen ellenkezőleg. Ezt mindenki tudja... De valóban tudja? Most ellenőrizheti. Ha valami felkelti a kíváncsiságát, részletesebben érdekli, akkor érdemes felkeresni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapjának fogyasztói oldalait vagy a biztosítók saját honlapjait.
Mire való a haláleseti vagy kockázati életbiztosítás?
A klasszikusnak mondható kockázati életbiztosításnál arra vállal kötelezettséget a biztosító díjfizetése ellenében, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy vagy más kedvezményezett részére kifizet egy előre meghatározott biztosítási összeget. Ha a kitűzött lejáratkor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik. Az ilyen életbiztosítás arra szolgál, hogy a biztosított halálakor a hátramaradottakat gyászukban ne sújtsa még anyagi romlás is, például egy megörökölt, nagy összegű adósság miatt. Tipikusan felhasználható tehát a kockázati biztosítás hitelfedezetként.
Miben tér el ettől az elérési biztosítás?
Elérési biztosításnál a biztosító akkor is fizet biztosítási összeget, ha a biztosított szerencsésen megéri a biztosítási időtartam lejártát. Ha a biztosított a biztosítás lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és az addig befizetett díjak a felhalmozott hozammal együtt a kedvezményezettet, illetve az örököst illetik meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mitől vegyes a vegyes biztosítás?
Azért nevezik vegyesnek, mert kombinálja a kockázati és az elérési biztosítást. Vagyis kétféle biztosítási eseménnyel is számol. A szerencsésebb: ha a biztosított megéri a biztosítási időtartam lejártát, remélhetőleg jó egészségben, akkor a biztosító neki fizeti ki az előre meghatározott, nyereséggel növelt biztosítási összeget. A szomorúbb: ha a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, a biztosító a halál időpontjában érvényes, nyereséggel növelt biztosítási összeget kifizeti a kedvezményezettnek. A vegyes biztosítás kettős természete abban is megmutatkozik, hogy egyszerre két célnak is megfelelhet: egyrészt anyagi segítséget jelent a családnak, ha a biztosított elhunyna, másrész viszont arra is alkalmas, hogy így takarítson meg pénzt valaki egy későbbi, jelentősebb kiadásra vagy akár nyugdíjas éveire. Befektetésként a biztosítás természetszerűleg kifejezetten hosszú, évtizedes, vagy azt meghaladó időtávra szól.
A hosszú távra szóló biztosítási termékeknél általában jelentős szerepe van a befektetési eredménynek, mely a biztosító befektetési tevékenységének függvénye. Az eredményesség mértéke előre nem kiszámítható, ezért erre a biztosítók általában nem adnak garanciát. Fontos ezért, hogy a szerződés megkötése előtt alaposan megismerjük a biztosítás feltételeit, és tisztában legyünk azzal, hogy az adott biztosítás tartalmaz-e fix összegre vonatkozó kifizetést, hozam- vagy tőkegaranciát.
Mire jó a befektetési egységekhez kötött biztosítás?
A befektetési, más néven unit-linked életbiztosításról már a neve is elárulja, hogy legfőképpen befektetésre szolgál. Szemben a klasszikus életbiztosításokkal itt a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot milyen típusú és kockázatú befektetésekbe helyezze el a biztosító. Általában különböző kockázatú és várható megtérülésű eszközalapok közül választhat, de sok esetben arra is lehetősége van, hogy a befizetett díjat különböző eszközalapok között ossza meg. Fontos számot vetni azzal, hogy ez is hosszú távra szóló befektetés, egy-két éven belül biztos veszteség annak, aki ki akar szállni. Ezenkívül a legtöbb esetben a biztosító nem vállal tőke- és hozamgaranciát, előfordulhat tehát, hogy a befektetés értéke csökken, és veszítünk, ha ezt realizáljuk.
Hogyan fizetnek a járadékbiztosítások?
A járadék rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló pénzbeli juttatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethossziglan folyósítanak. Nem mindegyik járadéktípus tekinthető életbiztosításnak, csak az, amelynek a kezdete, vége, vagy tartama a biztosított halálától függ. A járadékbiztosítás lehet egyszeri díjas vagy rendszeres díjfizetésű. Az életjáradék tarthat a biztosított élete végéig, ezt nevezik egyszerű életjáradéknak, vagy tarthat egy meghatározott időpontig, időtartamig is, de legfeljebb a biztosított haláláig, ha az ennél az időpontnál előbb bekövetkezik. A biztosító vállalhat úgynevezett garanciaidőt, ez azt jelenti, hogy meghatározott ideig (néhány évig) mindenképpen folyósítja a járadékot – függetlenül a biztosított életben lététől.
Milyen kiegészítő biztosításokat lehet megkötni?
Az életbiztosításokhoz általában lehet kötni önálló szolgáltatást nyújtó, kiegészítő jellegű biztosításokat is további kockázatokra. Ilyenek lehetnek például: baleseti halál esetén a haláleseti szolgáltatáson kívül további szolgáltatás, illetve szolgáltatás rokkantság, kórházi ápolás, műtét esetén, ha az ok baleset volt; szolgáltatás betegség miatt bekövetkező rokkantság, műtét, kórházi ápolás esetén; rettegett vagy kritikus betegségek (rák, infarktus, szélütés) esetén járó szolgáltatások, továbbá meghatározott esemény bekövetkezte után a hátralevő díjak átvállalása.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
Ez is érdekelhet
További információk a témában: www.facebook.com
Legjobban: