1. Mi a cél?
Akinek szabadon elkölthető pénze van, annak előbb-utóbb konkrét ötlete is támad, hogy mire lehetne elkölteni. És az ötletet könnyen tett követi, ha csak azért fektette be a pénzt, hogy be legyen fektetve. Más a helyzet, ha a befektetésnek is konkrét célja volt: két konkrétumot már könnyebb összemérni egymással, ki lehet választani a kettő közül a fontosabbat. Ha rögtön az elején tisztázta a befektetés célját, az a későbbiekben több további kérdésre is segít megadni a helyes választ.
2. Mennyi pénzt fektet be?
Ez például cseppet sem független a céltól. Ha az összeghez kénytelen ragaszkodni, meglehet, hogy a célt kell szerényebbre szabnia, vagy a másik lehetőség: a jelenben kell nagyobb áldozatot vállalnia, nagyobb összeg elköltéséről lemondania a majdani cél érdekében. Az is tudható, hogy az összeg nagysága behatárolhatja a befektetési formák körét, amelyek közül válogatni érdemes. Részvényben például inkább csak százezres nagyságrendtől érdemes gondolkodni.
3. Mennyi időre tervezi a befektetést?
Azaz mennyi időre tud vagy hajlandó lemondani megtakarított pénze elköltéséről, illetve mennyi idő áll rendelkezésére, hogy a befektetés elérje azt az összeget, amely a cél megvalósításához szükséges. Különösen fontos ez a kérdés azoknál a befektetési lehetőségeknél, amelyeknél valamilyen támogatás vagy kedvezmény csak bizonyos idő elteltével érvényesíthető. Ilyen például a lakás-takarékpénztár, ahol négy év után lehet hozzájutni az állami támogatással növelt betéthez, vagy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, ahol legalább tíz évnek kell eltelnie.
4. Mekkora kockázatot vállalhat?
Kockázatot vállalva lehet sokat nyerni. Vagy lehet bukni. Még egy mérsékelt kockázatú befektetési alapnál is előfordulhat, hogy idővel nem több lesz a befektetett pénze, hanem kevesebb. Önnek kell felmérnie, mennyi ideje és anyagi ereje van korrigálni az esetleges veszteséget. Nyugdíj előtt két-három évvel a nyugodt évekre félretett pénzt például a magunk részéről leginkább állampapírokba fektetnénk, és semmi esetre sem támadna az az ötletünk, hogy ideje végre megismerkedni a részvénypiaccal.
5. Mi a legjobb megoldás?
Ezt a kérdést csak azért tettük fel, hogy azt felelhessük: valószínűleg nincs egyetlen legjobb megoldás. Általánosan elfogadott elv, hogy ne egyféle befektetést válasszunk, „ne tegyünk minden tojást egy kosárba”, mert ha a kosár leesik, akkor minden tojás összetörik. Ha pénzünket megosztjuk többféle befektetés között, remélhetőleg lesz köztük annyira nyereséges, hogy azzal kárpótolhat egy másik befektetésünk esetleges veszteségéért. Azt a hibát azonban célszerű elkerülni, hogy egészen szétaprózza a befektetéseit, ezen a pályán – a felmerülő költségek miatt – a sok kicsi nem megy sokra.
6. Hogy lehet összehasonlítani egymással a különböző befektetéseket?
Továbbra is a kockázat felől közelítve: ha nem biztos abban, hogy elég jól meg tudja ítélni egy befektetés kockázatát, akkor ne azok közül a befektetések közül válasszon, amelyek se a hozamra, se a befektetett pénzre nem vállalnak garanciát. Ha a kisebb, de biztos haszon elvét követi, a bankbetétek közül például az Egységesített Betéti Kamatlábmutató (EBKM) segítségével teljes biztonsággal megtalálhatja a céljainak leginkább megfelelőt. Az EBKM a betét ténylegesen kifizetendő éves kamatát mutatja, a pénzintézetek kötelesek ezt minden egyes betéti termékre kiszámítani és ügyfeleik tudomására hozni.
Ez is érdekelhet
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
