1. Miért együnk sajtot?
A sajtok élvezeti és tápértékét értékes fehérjetartalmuk adja, mely csaknem tízszerese a tej fehérjetartalmának. Esszenciális aminosavakat tartalmaznak, ezek fontos építőelemei szervezetünknek. Zsírsavaik könnyen felszívódnak és hasznosulnak, ezzel anyagcsere-folyamatainkat tudjuk katalizálni. Zsírban oldódó vitaminjaik mennyisége a húsokéval vetekedik. Magas kalcium- és foszfortartamuk nélkülözhetetlen a megfelelő csontosodáshoz, a csontritkulás elleni harc egyik alapeleme.
2. Fogyókúrázók is ehetik?
Igen, de nem nyakló nélkül, hiszen a zsíros sajtok meglehetősen kalóriadúsak. A sovány, 20 százalék zsírtartalom alatti sajtok fogyasztása nem hizlal.
3. Muszáj sajtot enni?
Nem, de tudni kell, hogy ez a legfontosabb kalciumforrás. Ha valaki nem szereti, fogyasszon helyette tengeri halakat, olajos magvakat, kalciummal dúsított ásványvizet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
4. Lehet valaki allergiás a sajtra?
Pusztán a sajtra nem lehet allergiás az ember, mert a benne lévő tejfehérje, ami az allergiát kiválthatja, minden tejtermékben benne van. Ekcéma, kiütés és viszketés esetén gyakori, hogy a túlzott tejtermékfogyasztás áll a háttérben.
5. Hogyan készülnek a sajtok?
A sajt tejből vagy tejszínből készül oly módon, hogy savat vagy oltóenzimet adnak hozzá, és az így nyert alvadékot hosszabb-rövidebb ideig érlelik.
6. Otthon is készíthetünk sajtot?
Igen, itt egy recept:
Fél kilogramm túrót morzsoljunk bele egy liter tejbe. Ezután forraljuk fel, és amikor a folyamatosan kevert tejből kezd kiválni a savó, a túró pedig nyúlóssá válik, öntsük tésztaszűrőbe, hogy lecsepegjen a leve. A visszamaradt sűrű masszát dolgozzuk össze 6 dkg vajjal, egy felvert tojással, egy kávéskanál finomra őrölt sóval, negyed mokkáskanál szódabikarbónával, egy csipet őrölt fehérborssal, és zománcozott edényben, takaréklángon keverjük addig, amíg sima, sajtszerű anyaggá áll össze. A megolvadt sajt ízlés szerint kevés köménymaggal vagy fokhagymaporral is ízesíthető. A masszát öntsük kivizezett formába, és érleljük hűtőszekrényben.
A sajt keménységi foka a főzési, illetve az érlelési időtől függ. Ha puhára főzzük, finom, lágy sajtot kapunk, keményre főzve pedig édeskés, leginkább az ementálira emlékeztető íze lesz. A fenti alapanyagokból körülbelül 35 dkg kemény sajt várható. Ha nagy mennyiséget készítünk, akkor a hosszabb eltarthatóság érdekében célszerű a masszát tömbökbe préselni, majd sós vízbe mártani, hogy szilárd kéreg képződjön rajta. Egyébként, ha a hosszú tárolás során megkeményedett sajtot langyos tejbe áztatjuk, ismét kilágyul.
7. Hogyan lehet egészséges a penészes sajt?
Egyes sajtok felületén nemes penész van, a gyártás során úgy hozzák lére, hogy a formázás, lecsepegtetés után a formából kivett sajtokat beoltják egy penicillium törzzsel, sózzák, majd langyos, nedves, szellős helyre rakják, ahol a beoltott nemes penész "kivirágzik", és finom pihékkel borítja a sajt felületét.
A márványsajt belsejében található kék színű nemes penész úgy készül, hogy a sajt készítésekor már az alvadéktöretet beoltják a Penicillium roqueforti nemes penészgombával. Ez azután elterjed a sajt belsejében, és a sajtkorongok hosszas, gondos érlelése alatt kékes-zöldes márványos erezetével „kitapétázza” a sajt röghézagait. Akkor jó, ha a kék erek teljesen és egyenletesen behálózzák az egész sajttésztát, amely egyébként enyhén omlós állagú lesz, egyes sajtok esetében olykor kissé sárgás tónussal.
Ez is érdekelhet
Ha más fajtákon akadnánk penészre, szedjük le róla, és nyugodtan együk meg, ami alatta volt.
Legjobban: