A magas UV-sugárzás veszélye már nemcsak "városi rémhír", hanem olyan probléma, amely mindennapjaink része lett, akár a városban, akár a strandon töltjük napot. A kritikus időszakban, délelőtt 11 óra és délután 15 óra között, naptejekkel és fényvédő krémekkel óvni kell a bőrünket, ha a napon vagyunk.
A legtöbb nyári arcápoló (nappali krém, alapozó, púder) ma már tartalmaz UV-filtert, de minden szabad bőrfelület védelméről (karok, lábak) gondoskodni kell. A haj és a szem ugyancsak védelemre szorul, akárcsak a gyerekek szervezete, és mindig az életkornak, bőrtípusnak megfelelő, bevizsgált terméket kell használni. Napszemüvegek közül csak a bevizsgáltakat szabad hordani, mert a bizonytalan eredetű bóvlik csak veszélyeztetik a szem egészségét.
A napfény egy részét ultraviola (UV) sugarak alkotják, amelyek közül a legismertebben az UVA- és UVB sugarak. Az UVA-sugarak hatolnak legmélyebbre a bőrben. Ezek olyan láthatatlan sugarak, amelyektől nem égünk le, de hosszú távon ezek a sugarak felelősek a bőr öregedéséért és a rosszindulatú bőrdaganat, a melanoma kialakulásáért is. A bőr barnaságáról és ezzel együtt a leégésről az UVB-sugarak tehetnek. A leégés nemcsak fájdalmas volta miatt ellenjavallt, hanem a bőrre gyakorolt sokkhatása és bőrbetegségekhez vezető következményei miatt is.
A fényvédő krémek védelmet adnak a tűző nap UV-sugarai ellen, de ha nem muszáj, akkor a nagyon forró déli órákban kerülni érdemes a napsütést. A hűvös árnyék és a lakások kellemes alternatívát jelentenek a hőséggel szemben, strandolásra pedig a kora délelőtti és a késő délutáni órák alkalmasabbak. Ilyenkor érdemes bevásárolni menni, gyümölcsöt szedni és gyerekekkel játszótérre menni.
A napsugarak nélkülözhetetlenek is az ember számára. Az egyik legfontosabb vitaminunk, a D-vitamin ugyanis napfény hatására termelődik a szervezetünkben. A D-vitamin hiánya csontritkuláshoz, ízületi megbetegedésekhez, szívelégtelenséghez vezethet, növeli a magas vérnyomás és az érelmeszesedés és 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Nyári időszakban nem jelent gondot a szervezet számára a D-vitamin előállítása, már napi 10-15 perc napsütés elegendő hozzá. Októbertől áprilisig, amikor a napos órák száma kisebb, és több időt töltünk a lakásban, célszerű odafigyelni a mindennapi "napozásra". Az UV-sugárzásra azonban ekkor is figyelni kell, mert nem csak évszaktól függ, hogy mikor veszélyes a sugárzás mértéke.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
