Az önkéntes egészségpénztár természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott pénztári szervezet. Az önkéntes egészségpénztár alapfeladata - a törvény alapján - az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása. Ezek mellett az egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyző feladatokat is elláthat.
Nyílt pénztár az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét nem korlátozza. Zárt pénztár az, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján (pl. terület, ágazat, munkahely) a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza.
A pénztártevékenységhez kapcsolódó gazdálkodási és felelősségi szabályokat és jogosultságokat törvény szabályozza.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szolgáltatások köre
Az önsegélyező pénztárak által a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik részére nyújtható szolgáltatások körét, melyek a következők:
- munkanélküliek segélyezése;
- keresőképtelenek segélyezése;
- jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás;
- gyermeknevelési támogatás;
- gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
- ápolási segély;
- temetési segély;
- a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a hátramaradottak segélyezése.
Az önsegélyező pénztár szolgáltatásai - szolgáltatásonként egységesen - vagy meghatározott összegűek, vagy jövedelemarányosak lehetnek.
Az egészségpénztárak a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik részére az alábbiakban felsorolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatják:
- bármilyen, a fent megjelölt rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő egészségügyi szolgáltatónál igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, amely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatást kiegészíti, vagy helyettesíti;
- helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató által a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére nyújtott otthoni gondozás;
- a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott szolgáltatások;
- gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelések igénybevétele;
- gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvíz-ivócsarnok és gyógybarlang (barlangterápiás intézet) egészségügyi szolgáltatásainak, gyógyellátásainak igénybevétele;
- rekreációs üdülés, gyógyüdülés, valamint egészségügyi üdülés; naptári évenként együttesen legfeljebb 160 ezer forint összegben, több szolgáltatásra jogosult személy által történő együttes igénybevétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 240 ezer forint összegben;
- közfürdők fürdőgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevétele;
- sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások, így pálya-, uszoda-, terem-, stb. foglalkozáson részvételre jogosító bérlet, (nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat és az étkezés költsége);
- aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlásának, illetve bérlésének támogatása naptári évenként legfeljebb 75 ezer forint összegben; több szolgáltatásra jogosult személy által történő együttes igénybevétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 113 ezer forint összegben;
- braille írással készült könyvek, magazinok árának a támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása;
- mozgáskorlátozott, vagy megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának támogatása, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása, így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárok, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése;
- vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása;
- az alábbi, egészségügyi szolgáltató, vagy természetgyógyász által nyújtott szolgáltatások:
- szenvedélybetegségekről való leszoktatásra irányuló kezelések;
- méregtelenítő kúra;
- léböjt kúra;
- preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére;
- fogyókúra program.
Az egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyező feladatának ellátása körében a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik részére az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:
- gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
- pénztártag betegség miatt keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlása;
- a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a hátramaradottak segélyezése.
Az egészségpénztári tagság előnyei
- szűrési szolgáltatásokat vehetnek igénybe a tagok és közvetlen hozzátartozóik.
- az egészségpénztár a tervezhető egészségmegóváshoz, az egészség visszaállításához kapcsolódó események gazdaságos finanszírozását nyújtja.
- Az egyéni számlát a tag és a közeli hozzátartozói is használhatják.
- A tagok és közvetlen hozzátartozóik ellenőrzött minőségi szolgáltatást vehetnek igénybe.
- Az alapdíjon felüli eseti befizetés teljes egészében az egyéni számlára kerül.
- Az egészségpénztárba történő munkavállalói befizetés 30%-a levonható a személyi jövedelemadóból.
Források:
1993. évi XCVI. Törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról
Ez is érdekelhet
263/2003. (XII. 24.) Korm. Rendelet Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról
Legjobban: