Gyerekként mindenki szeret futni, felnőttektől viszont már sokszor hallani ennek az ellenkezőjét. A legnehezebben azt viselik el, hogy légszomjjal küzdenek. Itt tényleg megmutatkozhat, hogy mennyire vigyáztunk a tüdőnkre. Ha a dohányzástól, a városi levegőtől lecsökkent a légfelület, tényleg nehezen elégül ki az oxigénszükséglet gyors légvételeknél.
Fullasztó
Ezt figyelmeztető jelnek tekinthetjük, hiszen más helyzetekben is előjöhet. Valamilyen módszerrel tehát a léghólyagocskák ereit kell ilyen esetben „edzenünk”. Erre pedig legjobb az olyan sport, ahol szabályozható módon intenzívvé válik a légzés. Ilyen az úszás, a tánc, minden labdajáték, tehát ahol fújtat a sportoló. A legkiválóbb azonban a futás. Bármikor le lehet állni, újra lehet kezdeni, lassíthatunk, gyorsíthatunk. Tisztul a tüdő...
Egyszer kérdezte egy barátom, akivel futni készültünk, hogy milyen szisztémával lélegzem futás közben. Ő négy lépésen át beszívja, négy lépésen át kifújja. Sejtettem, hogy nem kocog rendszeresen. Én, ha tehetem, beszélgetek közben, egyedül pedig eszembe sem jut a légzésre figyelni, mint ahogy máskor sem. Ha megijedtünk valamitől, vagy ha álmosak lettünk, akkor sem kérdezzük meg, hogy milyen szisztémával lélegzünk... A szervezet nagyon intelligens, a pillanatnyi igényhez igazítja, ennek megfelelően alakul a légzésszám.
Fárasztó
Van, aki azért nem szereti a futást, mert nagyon megterheli a szervezetet. De az élet is ilyen. Néha fárasztó feladatok előtt állunk, kitartás szükséges hozzá nőknek, férfiaknak egyaránt. Nem baj, ha erre készségszinten alkalmassá tesszük a szervezetet. Erre is jó a futás. Erősíti a lelkünket, amikor átizzadt ruhával, csatakos hajjal, lihegve képesek vagyunk még egy körre.
Izzasztó
Sokan kérdezik, hogy jó-e az izzasztás. Manapság, amikor mindenféle módon illik gátolni a verejtékmirigyek működését, nagyon is előnyös a tisztulás érdekében időnként szabadon megnyitni ezeket a salakanyagot kiengedő csatornákat. A sporttól izzadni nagyon egészséges. Még a kipárolgása is más, mint a feszültségtől termelődő nedvességé.
Főleg azoknak ajánlott, akik egyéb más helyzetben is izzadnak. Náluk különösen fontos a feszültség levezetése, aminek egyik jele, hogy nedvessé válik a hónalj, a mellkas, a hát, a combtő, a térdhajlat. Azoknak is fontos viszont, akik még sport közben sem képesek izzadni, mert kicsit elállítódott a szervezetük hőszabályozása. A legjobb, ha mind megyünk a futópályára!
Dobogtató
Futás közben magasabb a pulzusszámunk. Szerencsére! A szívünk alkalmazkodási képessége edzésre szorul. Ha edzett a szív, nem jelent számára gondot a tempóváltás, akkor stresszhelyzetben is jobban állja a sarat. Erre is a futás a legjobb.
Ha sikerült meggyőznöm, adok néhány jó tanácsot is. Elárulom, szinte alig van olyan barátom, akit ne fertőztem volna meg a futással. Volt, hogy egy egész falu futott velem egy nyári táborozásom alkalmával. 1986-ban pedig kezdő pedagógusként megszerveztem a Kacagó Kocogóhét Kazincbarcika rendezvényt, ahol több ezren futottak.
Érdemes puha talpú cipőben futni.
Nőknek csak akkor javasolt a futás, ha erős a gátizmuk.
Rázkódás nélkül, föl-le szökdécselés nélkül fussunk.
Legjobb a szabadlevegőn futni.
Az esti futás kimossa a stresszt.
A reggeli futás feltölt energiával.
Saját tempóban fussunk.
Bármikor le lehet állni, amikor inkább az esik jól.
Kezdetben annyit fussunk egyszerre, hogy egy kissé megizzadjunk, lihegjünk, akkor pihentetőül nyugodtan sétáljunk egy keveset.
Haladóként érdemes bemelegítő futás után gyorsabb szakaszokat is beilleszteni.
A megterhelést a szervezet aktuális állapotához mérjük - ez változó.
Szokásos tanács: kérjük ki a kezelőorvos véleményét!
Engedjük szabadjára gondolatainkat futás közben.
Élvezzük, hogy testünk képes erőfeszítésre.