Baj van a női termékenységgel és a halandósági viszonyokkal
A népességnövekedés felét hat nagynépességű ország adja, sorrendben: India (21%), Kína (12%), Pakisztán (5%), Nigéria (4%), Banglades (4%) és Indonézia (3%). 2050-re a világ népessége 7,9-10,9 milliárd lehet. A fejlett régiókban jelenleg 1,2 milliárd ember él, és a következő 50 évben érdemi gyarapodásuk nem várható, mert a termékenység elmarad a szükséges reprodukciótól. Századunk közepére 39 fejlett ország népessége csökkenhet, például Japán és Németország 14%-kal, Olaszország és Magyarország 25%-kal, Oroszország, Grúzia és Ukrajna 28, illetve 40%-kal.
Az 1981 óta csökkenő magyarországi népességszám két alapvető folyamat következménye:
- A női termékenység nem éri el a reprodukciós szintet.
- Nagymértékben romlottak a halandósági viszonyok.
A halálozási mutatók már a 60-as évek elejétől veszélyesen romlottak. Az 1000 lakosra jutó meghaltak száma összességében elérte a 13-14/1000 lakos szintet, (férfiaknál 16, nőknél 13). Kifejezetten kedvezőtlen a halandósági szint az egy főre jutó GDP-vel jellemzett gazdasági fejlettségünkhöz viszonyítva is. A morbiditási jellemzők tovább súlyosbították a helyzetet. A 60 éven felüli időseink 51%-a (1,1 millió) egy krónikus megbetegedésben szenved, két ilyen megbetegedés érinti 10%-ukat (200 ezer) és három vagy több krónikus megbetegedés fordul elő 3%-os gyakorisággal (60-70 ezer ember).
Nyugdíjasok társadalma
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az előrejelzések szerint Magyarországon növekszik az egyedül élő idősek száma, jelenleg még csökken a családok száma, növekszik a válások száma. Kifejezetten elmarad az EU országokhoz viszonyítva a nyugdíj melletti munkavállalás és munkatevékenység, és ugyancsak nagy eltérés mutatható ki az öregek szubjektíve megélt és objektíve jellemzett állapotának minősítésében. Magyarország az időskorúak és nyugdíjasok társadalma lett.
Összefoglalva a magyarországi demográfiai jellemzőinket, a következők emelhetők ki:
- öregedő és fogyó népesség;
- fogyó családok;
- a válások növekvő száma;
- csökkenő gyermekszám;
- növekvő női arány;
- növekvő férfihalálozás;
- növekvő női krónikus betegségek;
- növekvő rászorultság;
- növekvő regionális különbözőségek;
- egészség és életminőség vonatkozásában növekvő esélyszóródás és kockázatfokozódás.
Az idősek helyzetének jellemzése
E jellemzők következtében a ma időskorba kerülőknek egyre kevesebb gyermeke, egyre kevesebb unokája van, ők maguk is különböző gyermekszámú családból származnak, kevesebb hozzájuk hasonló korú testvérük és unokatestvérük van, a kiterjedt családi támogató rendszer egyre kevesebb személyre korlátozódik, a megnövekedett földrajzi mobilitás pedig még ezt a kisebb létszámú családot is megosztja földrajzilag; és végül, de nem utolsó sorban a kapcsolatok szűkülésével a szubjektív, informális és érzelmi alapon nyújtott támasz fogyatkozik, ami csupán anyagi eszközökkel nem helyettesíthető.
Az időskorúak idült, nem fertőző betegségek miatti halálozási kockázata a felmérések szerint a következőképpen alakult:
- életmód: 40%
- környezeti ártalom: 15-20%
- genetikai ártalom: 20-25%
- az egészségügyi ellátás hiányossága: 15%
A következő csoportokba tartozó idősek különösen veszélyeztetettek:
- 80 év felettiek;
- az egyedül élők;
- akit családi gyász ért vagy depressziós;
- akik szellemileg károsodottak;
- akik számos alkalommal elestek;
- akik inkontinensek (vizelet-, illetve széklettartási zavarokkal küzdenek);
- akik az elmúlt időszak eseményeivel nem tudnak kielégítően, illetve sikeresen megbirkózni.
Ez is érdekelhet
Forrás:www.mindentudas.hu
