Közel 470 ezer brit felnőtt hosszú távú egészségügyi adatait elemezte egy nemzetközi kutatócsoport Lars Fadnes, a norvég Bergeni Egyetem közegészségügyi szakértője vezetésével. Arra keresték a választ, hogy a táplálkozási szokások, illetve az abban bekövetkező pozitív változások miként befolyásolják a várható élettartamot – írja a ScienceAlert. Ehhez összesen négy kategóriába sorolták be a résztvevőket, így az egészségtelenül és az átlagosan táplálkozók csoportjába, valamint külön csoportot képviseltek, akik a brit táplálkozási ajánláshoz mérten megfelelő étrendet követtek, akárcsak azok, akik a kutatók által a hosszú élettartammal kapcsolatba hozott étkezési szokásokkal bírtak. Ez utóbbiak közé tartozik a cukros üdítők és a feldolgozott húsok kerülése, a teljes kiőrlésű gabonák, diófélék, gyümölcsök és zöldségek rendszeres, valamint a halak mértékletes fogyasztása.
Miután számításba vették a dohányzási, alkoholfogyasztási és testmozgásra vonatkozó szokásokat, a kutatók az alábbi megállapításokat tették.
- Azok a férfiak és nők, akik 40 éves koruk után számottevően javítottak addig egészségtelen étrendjükön a brit ajánlást követve, körülbelül 9 életévet nyertek.
- Azok pedig, akik egészségtelen táplálkozásról a kutatók által egészségesnek ítélt diétára váltottak, átlagosan 10 életévet nyertek.
- Kisebb mértékben, de szintén előnyösen hatott, ha az átlagos étrendet követők igyekeztek jobb szokásokat meghonosítani a táplálkozásukban, illetve ha valaki későbbi életkorban váltott egészségesebb étrendre.
„Minél nagyobb változást ért el valaki az egészséges táplálkozás irányában, annál jelentősebbnek bizonyult a várhatóélettartam-növekedés. Nem meglepő módon a várhatóélettartam-növekedés alacsonyabb, ha az étrend csak idősebb életkorban javul, de azért így is jelentős” – írják a kutatók a Nature Food című folyóiratban megjelent tanulmányukban. Az eredményekből kiderült, hogy azok is, akik 70 éves koruk után váltanak egészségesebb táplálkozási szokásokra, még mindig 4-5 évet nyerhetnek ahhoz képest, mintha változatlanul hedonista életmódot folytatnának az evés kapcsán. „Ez a kutatás azért is fontos, mert megmutatja, hogy sosem túl késő apró, de fenntartható változásokat bevezetni egy egészségesebb étrend felé” – mondta el Katherine Livingstone, az ausztrál Deakin Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője a ScienceAlertnek nyilatkozva.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
