A "vegetáriánus" gyűjtőnév nem pusztán azt jelenti, hogy követője egyszerűen elhagyja a húsféléket az étrendjéből. A vegetarianizmusnak számos típusa van, az egyes irányzatok besorolásának alapja pedig az, hogy milyen ételek fogyasztását engedélyezik.
A legszigorúbb tiltásokat a vegánok állítják maguk elé: ők egyáltalán nem fogyasztanak állati eredetű élelmiszert, a mézet és az állati eredetű zselatint tartalmazó ételeket is kerülik, sőt egyes vegánok az élet egyéb területein sem használnak állati eredetű termékeket: nem hordanak bőrcipőt, bőrből, szőrméből készült ruhadarabokat, kerülik az állati eredetű összetevőket tartalmazó kozmetikumokat is. A laktovegetáriánusok ezzel szemben a mézet, a tejet és a tejtermékeket már beengedik étrendjükbe. Az ovo-lakto vegetáriánusok tojást is fogyasztanak.
A legmegengedőbb irányzat tulajdonképpen már nem is vegetáriánus: a "félvegák" vagy "flexitáriánusok" ugyanis halat és szárnyasokat is fogyasztanak néha. Időnként a vegetáriánus irányzatokhoz szokták sorolni a nyerskoszt-alapú, vagyis a feldolgozott élelmiszereket elvető, valamint a csak gyümölcsök fogyasztását megengedő "fruitáriánus" étrendet is – ezek egészségességéről időről időre komoly viták dúlnak.
Ami mellette szól
Tagadhatatlan, hogy a növényi élelmiszerek fogyasztása jót tesz a szervezetnek. A káros anyagok jó része, például az állati zsiradékok, a koleszterinszintet hátrányosan befolyásoló étkek, valamint a tartósítószereket, nitrites pácsókat, színezékeket és egyéb mesterséges ízesítőket tartalmazó élelmiszer-féleségek általában az állati eredetű ennivalók köréből kerülnek ki. Annak, aki növényi étrenden él, a naponta ajánlott öt adag zöldség és gyümölcs elfogyasztása sem jelent gondot. De vajon milyen érvek szólnak még a vegetarianizmus mellett?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fogyaszt. Minden statisztikai felmérés azt igazolja, hogy a vegetáriánusok között kevesebb az elhízott, mint a vegyes étrenden élők körében. A növényi eredetű ételek valóban zsírszegények, és mivel a vegetáriánusok többsége minden téren tudatosabban étkezik az átlagnál, jellemzően kerülik a finomított lisztből készült péksüteményeket, valamint a cukros eledeleket is.
Csökkenti a koleszterinszintet, védi a szívet. A növényi étrend szinte teljesen koleszterinmentes, de a tejet, tejtermékeket, tojást és még a baromfihúst, valamint a halat megengedők is lényegesen kevesebb koleszterindús élelmiszert visznek be a szervezetükbe, mint az átlagos, nyugat-európai étrenden élők. Az állati zsiradékok fogyasztása is jelentősen csökken a vegetáriánus étrenddel, ehelyett a vegetáriánusok elsősorban többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajokat fogyasztanak – így a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása is ritkább a körükben.
Segít megelőzni a rákot. Több kutatás is igazolta már, hogy a vegetáriánusokat kevésbé fenyegetik a daganatos betegségek. Ez minden bizonnyal a mesterséges ízesítő- és tartósítószerek kerülésével, valamint a növényi alapanyagú élelmiszerekben rejlő antioxidánsok, vitaminok, ásványi anyagok és rostok bőséges fogyasztásával áll összefüggésben.
Javítja az immunrendszer működését, növeli a vitalitást. Ez szintén a bőséges vitamin- és ásványianyag-bevitellel állhat összefüggésben. Hasonlítsunk össze egy átlagos, gyorséttermi menükkel, vörös húsokkal és kolbászfélékkel tarkított étrendet egy olyannal, amelyben ezek helyett inkább zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, esetleg tejtermékek és tojás szerepel – könnyű belátni, melyik étrendnek magasabb a vitamintartalma! Az sem vitás, hogy az elnehezítő, zsíros fogások helyett evett zsírszegény, növényi ételek mellett könnyedebbnek, élénkebbnek érezzük magunkat.
Fiatalít. Az elsősorban növényi eredetű élelmiszereket fogyasztók táplálékaikkal bőségesen ellátják magukat antioxidáns hatású anyagokkal, amely egyrészt számos betegség, köztük a daganatos kórok és a szív- és érrendszeri problémák megelőzését segítik, másrészt viszont védenek a szabad gyökök idő előtti öregedést okozó hatásai ellen is.
Erőszakmentes és környezetbarát. Azok, akik világnézeti okokból utasítják el a hús fogyasztását, úgy érzik, nincs joguk elvenni az állatok életét a saját kényelmük kedvéért. Aki a környezet állapotát szem előtt tartva választja a növényi ételeket, arra hivatkozik, hogy a húsfélék előállítása sokkal több termőföldet, takarmánynövényt, vizet és szén-dioxid-kibocsátást igényel, mint ugyanennyi növényi eredetű táplálék előállítása, épp ezért a vegetarianizmus hozzájárul a fenntartható, és megújuló, környezetbarát gazdálkodáshoz.
...és ami ellene
Akik viszont tartanak a vegetáriánus étrendre való áttéréstől, általában attól félnek, hogy bizonyos tápanyagok hiányozhatnak az étrendjükből, és ez idővel károsan hathat a szervezetükre. Ez egyébként akkor igaz, ha valaki kellő felkészültség és megfelelő információk nélkül, divatból vág bele a vegetáriánus étrendbe, vagy a vegetarianizmusnak valamelyik szélsőségesen szigorú irányzatát követi. Lássuk, milyen tápanyagok hiányától lehet tartani?
Fehérjék: a fehérjék építőköveit, az esszenciális aminosavakat az emberi szervezet nem képes kellő mennyiségben előállítani. fehérjék hiányában a D-vitamin is kevésbé képes beépülni a szervezetbe. Ha valaki kizárja az étrendjéből az állati eredetű ételeket, nagyon oda kell figyelnie a növényi élelmiszerek összeválogatására, hogy minden szükséges aminosav a szervezetébe jusson. Jó fehérjeforrások például a hüvelyesek vagy a szója, amelyet gabonával párosítva teljes értékű fehérjéhez juthatunk.
B12-vitamin: kizárólag az állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák, ezért hiánya különösen azokat veszélyezteti, akik semmilyen állati élelmiszert nem fogyasztanak. A tejben, a tejtermékekben és a tojásban azonban előfordul, így ezek fogyasztására érdemes különösen ügyelni.
Vas: bár a növényi alapanyagok között is vannak vasban gazdagok (például a spenót, a hüvelyesek, a cékla), a legjobban az állati eredetű élelmiszerekből származó vas képes beépülni a szervezetbe. Hiányában vérszegénység alakulhat ki.
Kalcium: az átlagos nyugat-európai étrendben a kalciumbevitel közel 70 százalékát a tejtermékekkel juttatjuk be a szervezetünkbe. (Jó növényi forrásai a zöld leveles zöldségek, a brokkoli, a magvak.) Megfelelő mennyiségű kalcium hiányában viszont veszélybe kerülhet csontjaink egészsége.
A növényekben is lehetnek káros anyagok! A növényi táplálékok fogyasztásával még nem védtük ki teljesen a káros anyagok szervezetbe kerülését: a nagyüzemi mezőgazdaságból kikerülő zöldségekben, gyümölcsökben a laboratóriumi vizsgálatok igen gyakran találnak különböző növényvédőszer- és műtrágya-maradványokat, nitrátokat. Épp ezért érdemes ügyelni az elfogyasztandó zöldségek, gyümölcsök gondos megmosására.
Ez is érdekelhet
Az írás megjelent a Nők Lapja Egészség novemberi számában.
