Ahogy azt már írtuk, a tőzsde egyrészt kétségen felül kockázatos hely, másrészt azonban biztonságos is, mert a kereskedést szigorú szabályok határozzák meg, ez szavatolja a befektetők védelmét is. A szabályozás kiterjed a tőzsdei kereskedő cégek, illetve a tőzsde működésére csakúgy, mint az ügyletkötésekre és az információk felhasználására.
A szabályok előírta nyilvánosságnak köszönhetően a befektetők folyamatosan nyomon követhetik az árak alakulását, a tőzsdén lévő vállalatokra vonatkozó híradásokat, ez az alapja a piac működésébe vetett bizalomnak, a piac stabilitásának. Az elérhető információk köre a napi kereskedési adatoktól az időszakos statisztikákon és idősorokon át a kibocsátói hírekig terjed, és minden olyan információt érint, amely a megalapozott befektetői döntések meghozatalához szükséges lehet.
Ez azért fontos, mert a védelem első lépése a tőzsdén sem más, mint egyéb helyzetekben: ez pedig a mindenkitől elvárható gondosság saját védelme érdekében. Elég csak utalnunk arra, amiről már volt szó: a védelem ott kezdődik, hogy ki-ki felméri saját felkészültségét, reális lehetőségeit és elvárásait, és ezek ismeretében, megfontoltan hozza meg döntéseit, kezdve a befektetési szolgáltató kiválasztásától egészen a megbízások adásáig. Ha a maga részéről mindent megtett, akkor számíthat a befektető arra, hogy megkapja a törvény által biztosított védelmet bizonyos típusú károk elkerülésére vagy legalább enyhítésére.
A tőzsdei megbízás leadásakor sokszor túlzottnak tűnő adminisztráció, illetve a telefonos megbízások esetén a beszélgetés rögzítése is a befektetők védelmét szolgálja. Ezek a bizonylatok, illetve felvételek jelenthetik ugyanis a későbbi panaszok hivatkozási alapját, amennyiben úgy érzi a befektető, hogy a tőzsdei kereskedő cég nem a tőle elvárható gondossággal képviselte érdekeit az üzletkötés során.
A brókercégekre vonatkozóan - a bankokhoz hasonlóan - szigorú szabályokat és tőkekövetelményeket határoznak meg. Ez a záloga annak, hogy a társaság rendelkezzen elegendő tőkeerővel az ügyfelek követeléseinek teljesítésére. Emellett törvényi előírás a tőzsdei kereskedő cégek számára, hogy az ügyfélszámlán lévő pénzt nem forgathatják, csakis az ügyfelek rendelkezése szerinti célra használhatják.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tőkepiac törvényi felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) látja el. A PSZÁF teszi meg a szükségesnek ítélt intézkedéseket, ha fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi szolgáltató a kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. Ha a helyzet megkívánja, a PSZÁF eljárást kezdeményezhet a befektetési szolgáltatóval szemben, és a tevékenységi engedélyt is visszavonhatja.
Felszámolási eljárás esetén az ügyfélvagyont érintő kártalanítás központi szereplője a Befektető-védelmi Alap (Beva). A Bevának minden magyarországi befektetési szolgáltató kötelezően tagja. A Beva kártalanítási eljárása azzal veszi kezdetét, hogy a bíróság a Beva-tag befektetési szolgáltató felszámolását elrendeli, valamint a felszámolás alá került Beva-tag a biztosítás alá tartozó ügyfélköveteléseket fedezet hiányában nem képes kiadni. Fontos azonban tudni, hogy a Beva nem véd a befektetések árfolyamesése, értékvesztése ellen. A kártalanítás összegének megállapítása az értékpapírok piaci árfolyama alapján történik. A kártalanítás lehetőségéről a felszámolás alá került társaságnál, a Bevánál, illetve a PSZÁF Ügyfélszolgálatánál is tájékozódhatnak az érintettek.
A kártalanítási feltételek fennállása esetén a Beva - befektetőnként és összevontan - legfeljebb húszezer eurónak megfelelő forint összeghatárig fizet kártalanítást. A kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.
Ez is érdekelhet
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
