Mivel jellemezhető az 50 év feletti magyar lakosság egészségügyi helyzete?
- Mindenek előtt beszéljünk az életszakaszok felosztásáról, melyet a WHO újabban a következőképpen definiál: 50-60 év az áthajlás kora, 60-75 év az idősödés kora, 75-90 év időskor, 90 fölött aggkor és 100 év felett matuzsálemi kor. Magyarországon mára minden ötödik ember betöltötte 60. életévét, vagyis a 60 felettiek aránya elérte a 20 %-ot, számszerűen ez 2 millió lakost jelent. A 100 gyermekkorura eső időskorúak száma (öregedési index) Pest megyében a legmagasabb, mintegy 145, és megyénként, régiónként 90-től 145-ig fejeződik ki. Összességében a magyar népesség öregedési indexe 108-110 között van. Hangsúlyozható, hogy a magyar népesség egyszerre öregszik, de fogyatkozik is, reprodukciónk jelenleg 3,2 - 3,5 ezrelék.
A Földön 3 nagy robbanás megy végbe: a népesség-, a hosszabbéletűség- és az információ-robbanás.
- A több mint hatmilliárd ember között ugrásszerűen nő a 60 évesek és annál idősebbek száma és aránya is, különösen a fejlett országokban. Ezen belül a 80 évesek és idősebbek is jelentősen többen élnek, sőt az előrejelzések szerint rohamosan átrajzolódik a korösszetételi Föld-térkép, jelezve, hogy a 2l. század az öregedés és öregség százada lesz. Ez halmozott "esélykockázatot" jelent a gazdaságban és nemzedéki, illetve életminőségi következményekkel jár a társadalmak életében, ami nem utolsó sorban az öregedés és a hosszabbéletűség minőségével kapcsolatos igényeket jelenti.
Milyen tényezők befolyásolják az öregedés kimenetelét?
- Az öregedés kialakulását és kimenetelét biológiai, pszichológiai és szociológiai tényezők határozzák meg. Megismerése és értelmezése rendszerszemléletet igényel, s igen fontos, hogy figyelembe vegyük az egyéni, korcsoportos, évjárati és nemi különbségeket.
Napjainkban, amikor az átlag életkilátás növekszik, az ember hosszabban él, mint valaha, az öregedés és az öregkor egyfelől az emberiség egyik alapvető gondjává vált, ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy a legújabb kor "hosszabb életűsége" egyben az emberi civilizáció diadala is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Elfogadott az az álláspont, hogy az idősödés és időskor az egyedi idősödés normál és kóros elváltozásainak sokfélesége. Az is hangsúlyozandó, hogy nem a naptári évek szerint idősödünk, és hogy a vizsgálatok és felmérések adatai szerint igen nagy különbségek vannak az egyes idős emberek egészségét és életminőségét kifejező jellemzők között. A személyes testi, lelki és szociális működések kapacitásait jelenti. Vizsgálatok szerint a "normál idősödés" jellegzetességei a testi működések vonatkozásában 30-tól 90 éves korig a következőképpen alakulnak:
- az izmok tömege és ereje 30 %-kal csökken,
- az idegrostok ingerületvezetése 15-25 %-kal lassul,
- az agy tömege mintegy 300 grammal megkevesbedik,
- az ízlelőbimbók száma a fiatalkori 240-250 egységről 40-50 egységre csökken,
- a testen átáramló vér mennyisége felére csökken,
- a tüdő vitálkapacitása 75 éves korra felére csökken,
- a vese kiválasztó működése több mint felével csökken,
- a látás és a hallás 70-80 %-kal gyengül.
Adhatók-e személyre szóló életmódbeli javaslatok az áthajlás korában lévő vagy idősödő egyéneknek?
- Ahogyan nincsen két egyforma ujjlenyomat, úgy nincsen két egyforma öregedési folyamat sem, és így a normál idősödési folyamatoknak a jellegzetessége, hogy az egyedileg programszerűen zajlanak. A sejt, szövet, szerv, szervrendszer szintű időbeni változások a működési kapacitásokat csupán beszűkítik, de mindenkori egyensúlyuk megmarad. Minden olyan változás, mely a homeosztázist károsítja, egyensúlyát felborítja kóros folyamatként hat. Az idősödés legnagyobb kihívása éppen az kóros folyamatok kombinációinak szakszerű felismerése, szükség szerinti ellátása. A személyiség döntő szerepet játszik az egészség megőrzésében, a betegségek kialakulásában, gyógyításában, rehabilitálásában. Az egyedi "esélykockázati" arányok feltárását a személyiség "szerkezeti vizsgálataival" lehet biztosítani.
A morbiditási és mortalitási adataink egyaránt jelzik az időskori kardiovaszkuláris, celebrovaszkuláris, általános vaszkuláris megbetegedések súlyát (együttesen az időskori mortalitások 60 %-át, morbiditásának 45-55 %-át képezik). A krónikus megbetegedések sorában a diabétesz, a daganatok, a krónikus obstruktív tüdőbetegségek, a csont-, izületi, izombetegségek, a lelki egészség zavarai és megbetegedései, továbbá a látáscsökkenés, a vakság és a hallászavarok tartoznak. Ma már nem azt mondjuk, hogy korfüggő betegségek jellemzik az időskort, hanem a rendszerszemléletnek megfelelően helyesebb "az idősödéssel gyakoribbá váló megbetegedésekről" beszélni. Kétségtelen tény azonban, hogy a krónikus betegségek rontják a leginkább az időskorúak önállóságát, tevékenységét, kapcsolatvilágát, öngondoskodását és nem utolsó sorban lelki egészségét.
Mind az időskori normál változások, mind a betegségek, mind pedig a civilizáció társadalmi változásai jelentősen hozzájárulnak az időskori "magányosság" kialakulásához. A magányosság elsődlegesen lélektani zavarként jelenik meg, akkor ha az egyén a valakihez, valamihez és valahová tartozás szükségletét nem tudja kielégíteni. Az így kialakuló frusztrációs feszültség megbonthatja a testi-lelki-szociális egészség homeosztázisát, és a normál idősödési változások mellett ún. "magány-betegségeket" (depresszió, pszichoszomatikus károsodás és ezek szövődményei) indíthat el. Az időskori akkut és krónikus megbetegedések szociális-egészségügyi feladatok egész sorát jelentik, ami az egyénre, a közösségekre, az intézményekre és az egész társadalomra kiható gondokkal és dilemmákkal jár. Olyan következményekkel kell számolni, melyek miatt az idősödők és idősek egészségügyi és szociális ellátásának költségei soha nem látott mértékben, rohamosan nőnek.
A www.50plusz.hu megszületése kapcsán, melyek azok a legfontosabb témák, amelyekről tájékoztatást kell nyújtani az 50 év feletti korosztály számára?
Ez is érdekelhet
- Az áthajlás korában nem csak a klimaxszal együttjáró fiziológiai és pszichológiai változások következnek be, hanem a társadalmi körülmények is megváltoznak, amely tényezők mind jobban frusztrálják az áthajlás korában lévő egyént. Éppen ezért igen fontos a mindennapi élettel kapcsolatos dolgokról írni: fórum, blog és egyéb intraktív elemek jelentős pszichés támogatást nyújthatnak az egyénnek.
Legjobban: