<img src="http://media.50plusz.hu/cikkek/main/42/2842/penzugyilogo.jpg" alt="" />1. Kik vehetik igénybe az új árfolyamrögzítést?
Az új árfolyamrögzítést azok a természetes személyek vehetik igénybe, akik adósként vagy adóstársként euróban, japán jenben vagy svájci frankban nyilvántartott és forintban törlesztett deviza alapú kölcsönt vettek fel, vagy pénzügyi lízingszerződést kötöttek, és a kölcsön fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlan vagy állami kezességvállalás. Közülük is azok élhetnek az árfolyamrögzítés lehetőségével, akik egészen az első rögzített árfolyamon történő törlesztésig megfelelnek a következő feltételeknek:
- nincs 90 napon túli fizetési késedelmük az adott kölcsönnél (illetve ha a kölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanra több jelzáloghitelt vettek fel, akkor egyik ilyen hitel esetében sincs),
- a hiteladós nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazásának kezdetéig megszünteti,
- a devizakölcsönnek a folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forintösszege nem haladta meg a 20 millió forintot,
- nincs folyamatban végrehajtás a fedezetül szolgáló ingatlanra,
- pénzügyi lízingszerződés esetén a szerződést a felek 2011. december 15-e előtt kötötték.
2. Hogyan működik az árfolyamrögzítés?
Az ügyfeleknek a törlesztőrészletet rögzített árfolyamon számítják át forintra az intézmények a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat átadása utáni második törlesztési esedékességi hónaptól. A rögzített árfolyam svájci frank esetében 180 forint, euró esetében 250 forint, jen esetében pedig 2,5 forint. Az új konstrukcióban is gyűjtőszámlán tartják nyilván a hitelintézetek a tényleges és a rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészletek közötti különbséget az árfolyamrögzítés időszakában, ám most már kétfelé bontva.
3. Mi terheli az adóst a kétfelé bontott árfolyam-különbözetből?
A hitel törlesztőrészlete két részből tevődik össze: a tőketörlesztésből és a kamatfizetésből. Az aktuális törlesztőrészlet árfolyam-különbözetre eső kamat- és kamatjellegű díjai nem a hiteladóst, hanem az államot és a hitelt nyújtó pénzintézetet terhelik. A törlesztőrészlet tőkerészének árfolyam-különbözetre eső része terheli az ügyfelet, ez halmozódik a gyűjtőszámlán.
4. Mit jelent a "legmagasabb devizaárfolyam"?
A devizaárfolyamok elszabadulásának esetére a konstrukció részeként rögzítették a megállapított „legmagasabb devizaárfolyamot”. Azon felül már a gyűjtőszámla-hitel egyenlege sem növekszik tovább. A legmagasabb árfolyamok: a svájci frank esetében 270 forint, az euró esetében 340 forint, a japán jen esetében pedig 3,3 forint.
5. Meddig vehető igénybe az új árfolyamrögzítés lehetősége?
A gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós 2012. december 31-éig írásban kezdeményezheti a pénzintézetnél. Ha minden feltételnek megfelel és minden szükséges dokumentumot az intézmény rendelkezésére bocsátott, a kérelmet nem lehet elutasítani, a szerződés megkötésére 60 napon belül sor kerülhet. A közszférában dolgozók már április eleje óta benyújthatják kérelmüket, a többiek közül a lakáshitelesek júniustól következnek, és csak szeptembertől azok, akik szabad felhasználású devizahitelt vettek fel. A pénzintézetek azonban dönthetnek úgy, hogy a kérelmeket hamarabb befogadják. A szerződés időtartama maximálisan öt év lehet, de záró időpontja legkésőbb 2017. június 29-re eshet.
6. Korábbi gyűjtőszámla-hitelesek átléphetnek az új konstrukcióba?
Akik már korábban éltek az árfolyamrögzítés lehetőségével, azokra automatikusan vonatkoznak az új árfolyamgát szabályai. Ha valaki külön kéri, megmaradhat a korábbi feltételrendszer alkalmazásánál, az új azonban kedvezőbb, hiszen a "régi" rendszerben a rögzített és az aktuális piaci árfolyam közötti különbözet még teljes egészében az ügyfelet terheli.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink