A nyári időszak jellemző hatása a magas hőmérséklet, amely – főleg az egyre gyakoribbá váló szélsőségesen meleg időszakok révén – a szívre és a keringési rendszerre különösen nagy terhet ró. A magas hőmérséklet ellensúlyozását – a szervezet hűtését – a szervezet 28 °C felett csak verejtékezés révén tudja megoldani. Ez azonban folyadékot von el a szervezettől. Ha ennek megfelelő pótlása elmarad, az mindinkább csökkenti a keringő vértérfogatot, amely miatt a szívnek kisebb vértérfogat mellett kell biztosítania a megfelelő oxigénszállítást. Az oxigénigény ugyanakkor a hőmérséklet emelkedésével fokozódik. Az oxigénhiányt növeli, hogy a vékony hajszálereken a sűrűbb vér nehezebben jut át.
A folyadékhiány nemcsak a szívet és a keringési rendszert érinti hátrányosan, hanem minden szerv működését akadályozza. Főleg az emésztőrendszerét, amelynek következménye a szorulás és az aranyeres panaszok fokozódása. Szárazabbá és sérülékenyebbé válik a bőr is, amelyet az ultraviola sugarak tovább károsítanak. A folyadékhiány, a káros sugárzás, a kozmetikumok és a tápanyaghiányos táplálkozás hamar ráncossá és öreggé teszik a bőrt.
Bár a folyadékpótlás nemcsak nyáron fontos, de ilyenkor fokozottan oda kell rá figyelni. A szomjúságérzés jelentkezése már önmagában folyadékhiányt jelez, amelyet nem megvárni, hanem megelőzni kell. Ellenkező esetben gyengeség, szédülés, rosszullét, fejfájás és hányinger jelentkezhet.
A folyadékhiány mellett hasonló tüneteket okozhat a napszúrás is, ha az erős napfénynek túl sokáig voltunk kitéve. A folyadékpótlás során nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is számít. Az ilyenkor „jéghideg érzést” ígérő és reklámozott szénsavas üdítők nem a szomjúság csillapításáról szólnak. A cukorral, édesítővel és más adalékokkal készített italok a szomjúságérzést egyértelműen növelik. Mindez hasznos az üdítőiparnak, de több szempontból káros a szomját gyanútlanul oltó fogyasztónak. A fagyi, a jégkrém vagy a jeges tea szintén nagy kísértést jelenthetnek, a néhány percnyi élvezeten túl azonban rontják a helyzetet. Nem véletlen, hogy a meleg, illetve forróbb éghajlaton élők nem hideg, hanem meleg italokat isznak. Ez hosszabb távon jobban biztosítja a belső hőmérséklet csökkentését, mivel a hőközpontra hatva erősebben növeli a hő leadását.
A folyadékbevitel kapcsán fontos a megfelelő napszaki elosztás is, amelynek lényege, hogy nem este kell meginni a napközben elmaradt folyadékot. A mennyiséggel kapcsolatban jó támpont lehet a harminc testtömeg-kilogrammonként egy liter „értékes folyadék” fogyasztása, amely nagy melegben ennél jóval több is lehet. Az "értékes folyadék" elsősorban a szomjat valóban oltó tiszta vízre, frissen készített gyümölcslevekre vagy gyümölcs- és gyógyteákra vonatkozik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A nyári meleg érinti a táplálkozás témakörét is. A lényeg a könnyű, de tápláló és hűsítő táplálékféleségek nagyobb arányú fogyasztása. Ilyenek például a padlizsán, a káposztafélék, a sárgarépa, a paradicsom, de a köles, az árpa vagy a borsmenta és a kapor is. Kiváló hűsítő például az olívaolajjal és fokhagymával ízesített, kígyóuborkából és joghurtból készülő görög étel, a tzatziki is.
Hűsítő hatásúak továbbá a friss, lédús – leginkább nyersen ehető – gyümölcsök és zöldségek, amelyek egyben a folyadékpótlást is biztosítják. Talán az sem véletlen, hogy a melegebb éghajlaton éppen azok a déli gyümölcsök teremnek, amelyek az ott élők számára különösen értékesek. A mi égövünkön a citrom vagy a grépfrút szintén hasznosak, a fő vonalat azonban nem ezeknek kell képviselnie, hanem az ízletes és itthon termő gyümölcsöknek: az almának, a görögdinnyének, az őszibaracknak vagy a szilvának.
A nyári melegben a testmozgás időzítése sem közömbös szempont. A mozgás ilyenkor a nagy meleg elkerülésével, reggel vagy kora délelőtt, illetve délután a legésszerűbb. Túl későre ekkor se halasszuk, mivel az este már a pihenés időszaka. A nyári kockázatok hatásai az említett egyszerű óvintézkedésekkel nagymértékben enyhíthetők, amelyek közül a folyadékpótlásra és táplálkozásra vonatkozók ráadásul élvezetesek és hatékonyak is egyszerre.
+1 szívbarát recept:
Elkészítési idő: 45 perc + érlelés
Sült padlizsánkrém feta sajttal
Hozzávalók 4 személyre:
3 közepes padlizsán
4 evőkanál extra szűz olívaolaj
1,5 evőkanál balzsamecet
1 kis lilahagyma, finomra aprítva
2 gerezd zúzott fokhagyma
3 evőkanál friss, finomra aprított petrezselyemzöld
só
frissen őrölt bors
1 közepes paradicsompaprika, apró kockákra vágva
20 dkg feta sajt, apró kockákra vágva
Elkészítése:
A padlizsánokat nyílt lángon vagy forró vaslapon (de akár serpenyőben is lehet) minden oldalukon alaposan megsütjük, a héját lehúzzuk, és a húsát apróra vágjuk. Az olívaolajat a balzsamecettel, a lilahagymával, a fokhagymával, a petrezselyemmel, a sóval és a borssal alaposan összekeverjük. A felkockázott padlizsánt és a paradicsompaprikát az öntetbe forgatjuk, és hűtőszekrényben legalább 2 órát érleljük. A fetasajt kockákkal megszórva tálaljuk. Grillezett húsok mellé kiváló könnyű köret, vagy pirítós kenyéren előételként is kínálhatjuk.
A cikk teljes terjedelmében az Ízek és Érzések magazinban olvasható.
Ízek és Érzések magazin
Az aktuális tartalomból:
- Szívbarát ételek a nyárra
- Finomságok kókusztejjel!
- 5 egészséges befőznivaló
- A terhességi cukorbetegségről
+16 oldal nyári melléklettel
Július 3-ától az újságosoknál!
